Skip to main content

Beszélő hetilap, 27. szám, Évfolyam 2, Szám 30

(Geberle Erzsébet): Érted haragszom, Uram!

(Pelsőczi Gyula): Kilépni se könnyű…

(dr. Gresz Miklós): [Olvasói levél]

Petri György: Egy törvényre

Pick Róbert: Körkörös védtelenség

Vitaindító a magyar biztonságpolitikáról

Kiss Ilona: Oroszország, a birodalom sírásója

Beszélgetés Mihail Agurszkij szovjetológussal

(K. I.) [Kiss Ilona]: Szemben az árral

Sándor László: Levél Albániából

Sándor László helyszíni tudósítása Tiranából

Krasztev Péter: A cselszövő és a halál

Heltai Péter: A magurelei pokol

(Dr. Fazekas Sándor): Tisztelt Szerkesztőség!

Gyekiczki András: Ördög-e a főispán?

Beszélgetések az önkormányzatról

: Részlet Kóródi Mária parlamenti hozzászólásából

Tamás Gáspár Miklós: Abortuszkérdések

dr. Bodnár Zoltán: A méhmagzat és „joga”

Havas Fanny: A hallgatás megeszi a lelket

Kisbali László: Néhány kérdés Dr. Paskai Lászlóhoz

Tisztelt Érsek Úr!

Langmár Ferenc: Megalapozták az idei költségvetést…

–rc– [Langmár Ferenc]: Az IBUSZ, a Vagyonügynökség meg a kormány

: Az IBUSZ-ügy a Vagyonügynökség szemszögéből

Gadó György: Ombudsmanok deflációja avagy „hinaus mit uns”?

Bauer Tamás: Elmélkedés egy vereségről

Nánay István: A tetszhalál állapotában

Az amatőr színjátszás helyzetképe

Lugo [Lugossy Lugo László]: Kulturális és fényképi találkozások a lausanne-i Musée de l’Elysée-ben

(1990. június 16.–július 16.)

(Romhányi László) - A Szerk.: Helyreigazítás

(Szalai Pál): Fakó lovam a Murza, Lajta vizét megússza…

(Skribek Péter): Szót kér az Ifjúsági Demokrata Fórum

Krokovay Zsolt: A nem spontán sajtóprivatizáció veszélye

Révész Sándor: Azért a véletlen az úr…

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon