Skip to main content

Szót kér az Ifjúsági Demokrata Fórum

(Skribek Péter)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
(Bauer Tamás: Elmélkedés egy vereségről; 25. szám)


Az Ifjúsági Demokrata Fórum működésének egy éve alatt nem tartozott a sajtóban gyakran szereplő szervezetek közé. Nyolcvan helyi csoportunk bármely akciója, budapesti szervezeteink bármely megnyilatkozása nem kapott akkora figyelmet, mint sok más mozgalom.

Sajnálattal tapasztaltam, hogy az általam – 1982-től – rendszeresen olvasott Beszélőben valótlan információk jelennek meg rólunk. Bauer Tamás a Schönherz Zoltán utca című cikkében Alapítólevelünkre hivatkozva szemünkre veti, hogy a magyarságtól idegen eszmerendszernek tartjuk a kommunizmust. B. T. figyelmetlenül olvasta el Alapítólevelünket: „…Már nem elegendő elutasítani azt a csődbe jutott rendszert, amit nyugati entellektüelek életidegen eszméi nyomán keleti despoták erőszakoltak ránk…” Mi ezt írtuk a kommunizmusról, ezt lehet vitatni. A Beszélő cikkírója június 30-án azt írta, hogy ifjúsági szervezetünket a gazdakörökhöz hasonlóan a Magyar Demokrata Fórum hozta létre. Ez természetesen tévedés. Az IDF megszületésétől mai működéséig teljesen autonóm.

A Beszélőnek további jó munkát kíván
egy egykori „szamizdatos”:

Skribek Péter
IDF-irodavezető










Hivatkozott cikkek

Védőőrizetben

Megjelent: Beszélő hetilap, 27. szám, Évfolyam 2, Szám 30


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon