(K. I.) [Kiss Ilona]

Nyomtatóbarát változat

A kedd esti híradások végre eldöntötték a hetek óta dúló csatát: Gorbacsovot újból megválasztották az SZKP főtitkárának. A jelek szerint tehát Gorbacsovnak talán sikerül felszínen maradni a nagy erővel előretörő konzervatív hullámmal szemben, ügyes ügyrendi manővereivel sikerült a saját szándékai szerint megoldania bizonyos kulcskérdéseket, különösen ami a pártvezetés és a Központi Bizottság személyi összetételét illeti. A legbonyolultabb folyamatok azonban majd csak a második szakaszban zajlanak, a helyettesek és a KB-tagok megválasztásakor akkor dől el, miként lehet befolyásolni a pártot és apparátusát – nyilatkozta az APN tudósítójának Jegor Sztrojev, az SZKP KB titkára, aki a délelőtti esélylatolgatások során úgy tippelt, hogy Gorbacsovot legalább kétharmados többséggel választják meg, az ellene leadott szavazatok száma legfeljebb 1000-1500 lesz. Ez az eredmény határozza meg a lehetséges jövőbeni ellentéteket.

Hogy mennyire nem alaptalanok a „lehetséges ellentétekre” vonatkozó előrejelzések, utal rá a hétfői ülésnap botránya is, amelyről szintén az APN budapesti irodájának tudósítása alapján számolunk be.

Mint ismeretes, Alekszandr Jakovlev, a demokratikus vonal vezéregyénisége felháborodott hangon hozta a küldöttek tudomására, hogy magukat meg nem nevező személyek hamis jegyzőkönyvet terjesztenek röplapok formájában arról a találkozóról, amely közte és a demokratikus, ill. marxista platform képviselői között zajlott. Jakovlev a nyilvánosság előtt cáfolta meg az őt ért rágalmakat, melyek arra engednek következtetni, hogy ellenfelei a legmocskosabb módszerektől sem riadnak vissza, hogy lejárassák, s olyan képet alakítsanak ki róla, mintha ő lenne a legvehemensebb kezdeményezője a pártszakadásnak, azaz mintha egyetlen célja a peresztrojka megbénítása lenne. Jakovlev más kongresszusi „szamizdatok” ügyében is vizsgálta és állásfoglalást követelt: nagy példányszámban terjesztik a kongresszusi küldöttek közt a moszkvai Egység nevű társaság röplapját, mely Gorbacsovot minden különösebb kertelés nélkül „a párt és az állam kerékkötőjének nevezi, s azzal vádolja, hogy harcostársa, Jakovlev revizionista receptjei alapján a szocializmus végleges megsemmisítésére tör”. A Russzkij golosz című „független” lapból származó s a kongresszuson xeroxmásolatban terjesztett cikk még tovább megy: „Új Hitlerre van szükségünk, nem Gorbacsovra! Azonnali katonai puccsot követelünk! Szibériába a peresztrojka megbuktatóival!” – s a cikk szerzői mások mellett Jakovet is lágerbe küldenék, aki mindezen sajtótermékek ismertetése alapján minden bizonnyal nem ok nélkül jutott arra a következtetésre, hogy itt előre eltervelt, összehangolt rágalomhadjáratról volt szó.

Ami a katonai puccs lehetőségét illeti, e kérdésben erősen megoszlik a kongresszusi felszólalását, aki két héttel ezelőtt, az Orosz Kommunista Párt alakuló kongresszusán kíméletlenül bírálta a szovjet vezetést amiatt, hogy a hadsereg érdekeit figyelmen kívül hagyva, megindították a Kelet-Európában állomásozó szovjet csapatok kivonását. Makasov a hadsereg „egységes fellépését követelte”. Viktor Alksznisz alezredes, kongresszusi képviselő szerint azonban a tisztikar többsége a peresztrojka feltétlen híve, ami eleve kizárja az egységes fellépés, netán egy katonai puccs lehetőségét. Az APN tudósítójának, Vitalij Mirnijnek adott interjújában hangsúlyozza, hogy „fegyveres incidensek minden további nélkül előfordulhatnak, különösen a Baltikum, a Kaukázus vidékén és Moldáviában, ahol egyre gyakrabban hoznak olyan intézkedéseket, amelyek mélységesen sértik az ott szolgáló katonák politikai és szociális érdekeit”. Az alezredes nyilatkozata szerint a hadsereg az SZKP-kongresszustól várja az egyértelmű utasítást, milyen politikai taktikát kövessenek, miközben egyebek közt a kongresszusi küldöttek is egyre hevesebben követelik a hadsereg depolitizálását és a honvédelmi minisztérium megújítását. Jazov marsall fontolva haladó katonai reformjai a jelek szerint senkit sem elégítenek ki: az egyik legnagyobb vitát kiváltó kérdés például az volt, hogy vajon melyik oldal mellett fog állni a hadsereg egy esetlegesen bekövetkező politikai konfliktus esetén…

• Külföld