Skip to main content

[Olvasói levél]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
(Solt Ottilia: Ha a megfogant életnek emberi jogai vannak; 25. szám)


1. Az emberi élet kérdéseit (abortusz, eutanázia) és az egészségügyi dolgozók lelkiismereti szabadságának kérdését súlyuknak megfelelően kell szabályozni! A Magzatvédő Társaság azonban ennek érdekében beadvánnyal nem fordult semmilyen fórumhoz. Határozott álláspontunk, hogy ezen a téren a felvilágosítás a legsürgősebb teendő.

2. Az emberi élet a tudomány mai állása szerint a fogamzáskor kezdődik. Ennek elismertetése felvilágosítás, ismeretterjesztés segítségével kell történjék!

3. A nem kívánt terhesség elleni védekezés (a terhesség megelőzése) alapvető emberi jog. Ezért szükségesnek tartjuk a szexuális felvilágosítás mellett a szülői hivatásra, családi életre nevelés tantervének kidolgozását és iskolai bevezetését. Szembeállításunk a fogamzásgátlás híveivel félrevezetés. Senkit sem akarunk gyermekszülésre, „reprodukcióra” kötelezni. Az abortusz gyakorlata helyett a megfelelő családtervezést ajánljuk. Ezért fontosnak tartjuk a Természetes Családtervezés WHO-program magyarországi ismertetését, tanácsadók felállítását.

4. A sajtóban sajnálatosan sokan megbélyegzik az abortuszt végzőket és a beavatkozást elszenvedőket. Társaságunk ezt a megbélyegzést határozottan elítéli. A Magzatvédő Társaság nem bélyegez meg senkit sem. Különösen nem azokat, akik az élet hordozói, és az elmúlt politika manipulációjának félrevezetett áldozatai. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel tekintünk a nőkre, a női méltóságra. Nem a nők ellen küzdünk, hanem méltóságuk helyreállításáért.

5. A Magzatvédő Társaság határozott álláspontja, hogy az abortusz törvényi betiltása a mai magyarországi abortuszhelyzet javításának nem elsődleges feltétele. A Magzatvédő Társaság elsősorban az abortuszokat kiváltó okok megszüntetésében látja a kiutat. Ennek módja lehet pl.

– a gyermekes kiskatonák leszerelése;

– a családos anyák részére választási lehetőségként a főhivatású anyaság bevezetése;

– „Kismamaotthonok”, „Gyermekesanya-otthonok” létesítése a lakásgondokkal küszködők átmeneti segítésére;

– a családi jövedelemviszonyok olyan rendezése, hogy újabb gyermek jövetele ne csökkentse a család életszínvonalát.

Elveinket nem kívánjuk senkire sem rákényszeríteni. Szívesen vállaljuk bárkivel elveink részletes megbeszélését.

dr. Gresz Miklós
A Magzatvédő Társaság elnökhelyettese























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon