Skip to main content

Helyreigazítás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Igen tisztelt Kis János úr!

A Beszélő idei, 22-es számában Ara-Kovács Attila aláírással cikk jelent meg „Pánázsiai piknik” címmel.

Kérnénk a cikkel kapcsolatos helyreigazítást, mivel a cikk írója a június 3-ra meghirdetett temesvári menet rendezőjeként a Jurta Színházat tünteti fel, illetve a Miskolcon készített szórólapok tartalmát szintén összefüggésbe hozza a temesvári menettel.

Tájékoztatlak Benneteket, hogy a Keresztény Nemzeti Unióhoz tartozó miskolci szervezet az 1990. június 4-én Budapesten meghirdetett Trianon Fórum szervezését hirdette. Sem nekünk, jurtásoknak, sem a Keresztény Nemzeti Unió egyetlen tagszervezetének sem volt semmi köze a június 2-re és 3-ra meghirdetett temesvári menethez…

A temesvári menetet a Zolcsák István vezette Erdélyi Világszövetség szervezte – Nyugatról.

Budapest, 1990. június 18.

Üdvözlettel:

Romhányi László
Magyar Színkör Kisszövetkezet

Ui.: Mellékelek néhány olyan szórólapot, amely a miskolci nyomdában készült, és amely igazolja: semmi közünk a temesvári – valóban felelőtlen – akcióhoz.

A mellékelt szórólapok valóban a június 4-i Trianon Fórumot hirdetik. Ez igaz. De már megbocsásson, t. Nemzeti Keresztény Unió, plakátjaik okot adnak a félreértésre, a rosszindulatú pletykákra. Ugyanis jelszavaik irredenta jelszavak, vagy legalábbis – jóindulattal – hebrencsek, nincsenek tekintettel – hogy mást ne említsünk – a határainkon túl élő magyarság törékeny helyzetére. Mert mit véljünk e nosztalgikus felhördülésekről: „Igazságot Magyarországnak!”, „ősi magyar vár: Árva”, „70 éve, hogy feldarabolták Magyarországot! Tiltakozz!”? Mit tartsunk a koronás címer mögé háttérnek becsúsztatott Nagy-Magyarország-sziluettről?

Jó, jó, csak a Jurta falai között pufogtatták e jelszavakat. De aki határkiigazítást kér, az – már megbocsássanak – ne pepecseljen helyreigazítással!




(a szerk.)






















Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon