Skip to main content

További egyetértés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Egyetértünk azzal is, amit az MSZP kiáltványozott január 20-án az újságban. Veszély fenyegeti a békés átalakulást. Félő, hogy a szabad választások nem lesznek igazán szabadok. A köznyugalmat veszély fenyegeti, a pártérdekek mindenhatóságának, a nemtelen, demokráciákban nem honos módszereknek veszélye, a közrend, a közbiztonság és a közmorál aggasztó züllése. (Kit nem vesz le a lábáról ennyi „köz”?)

Főleg annak a pártnak a további manővereitől tartunk, amelynek Belügyminisztériuma visszatartotta a népszavazás adatait, s egy napig hamis információval árasztotta el a nemzetközi sajtót; amelyik két hétig védelmezte az alkotmánysértésen kapott titkosrendőrséget vezénylő belügyminisztert, hogy tevékenységének nyomait takaríthassa; amelyiknek egyik első embere mint a kormány tagja tisztogatott egy keveset a legfőbb média táján, s e művelet után gálánsan lemondott további teljhatalmáról; amelyik maga kívánja megszabni, hogy állampárt korából öröklött vagyonának mely részére van szüksége további működéséhez. Pl. épp a minap közölte, hogy a megyei napilapok törvényes tulajdonát képezik. Valóban, ezek demokráciában nem honos módszerek. Miattuk nem eléggé megnyugtató a rend, az állampolgári biztonság és a politikai morál. Felhőzheti a gond a Magyar Szocialista Párt homlokát, mert az egész korántsem megy olyan zavartalanul békésen, mint szeretné.

Sok a nehézség. Már ennyi is elég ahhoz, hogy megértsük: az MSZP vezetőségének egyik ága kormányválsággal fenyegetőzik. Ezt a kormányt már csak az ellenzék mentheti meg.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon