Skip to main content

Közlemény

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Nagymaros Bizottság felhívása az ország szavazásra jogosult, magyar állampolgárságú lakosaihoz. Tudomásunkra jutott, hogy jó szándékú, de esetleg tájékozatlan emberek szerte az országban xeroxmásolatokat készítenek az általunk kibocsátott népszavazást kérő ívekből, és ezekre sok helyen megkezdődött már az aláírásgyűjtés. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk leszögezni a következőket:

1. Az aláírt ívekre vonatkozóan érvényesek az adatközlők védelmét szolgáló jogszabályok. Nevezetesen: az ívekről adatokat kiírni, az ívek tartalmáról bármilyen eljárással másolatokat készíteni vagy az ívek tartalmát magánszeméllyel, illetve hatósággal közölni jogszabályba ütköző. Az aláírt íveket az aláírásgyűjtés november 30-i lezárása után a Nagymaros Bizottság fogja összegyűjtve eljuttatni az Elnöki Tanácshoz, addig az ívek bizalmasan kezelendők. A Nagymaros Bizottság az ívekből megőriz egy példány másolatot.

2. A fentieknek megfelelően, az aláírók személyi jogainak védelme érdekében az aláírt ívek kizárólag személyesen kézbesíthetők. Az íveket Budapestre, a Jurta Színházba (Népliget) kell eljuttatni Kiss Tamásnak, minden nap reggel 8 és este 10 óra között. Az ívek kézbesítőjének meg kell adnia pontos személyi adatait.

3. Kizárólag saját kezű, olvasható (lehetőleg nyomtatott betűvel írt), a foglalkozás és a pontos lakcím megjelölésével együtt megadott, fekete vagy kék tintával leírt aláírásokat fogadunk el. A más által lejegyzett, olvashatatlan vagy hiányos, illetve nem megfelelő eszközzel (pirossal vagy más nem xeroxozható színnel, ceruzával, írógéppel) leírt aláírásokat töröljük az ívekről.

Az aláírásokról pontos lista készül, a többször szereplő aláírásokat töröljük. Kérjük, amennyiben egy lakcímen több azonos nevű aláíró lakik, ezek használjanak megkülönböztető jelzést (pld. „ifjabb”, „idősebb” stb.) az aláíráskor, ha a foglalkozásuk nem különbözteti meg őket.

4. A Nagymaros Bizottság a lakcímek valódiságát az Országos Helységnévtár és utcajegyzék alapján ellenőrzi, továbbá felkért aktivisták segítségével vagy levélben szúrópróbaszerűen minden századik aláírót felkeres az aláírás hitelességének ellenőrzése végett. Ehhez kérjük az aláírók szíves megértését és együttműködését.

5. Az aláírásgyűjtő akció törvényes. Úgy az aláírás, mint az alá nem írás szuverén joga minden nagykorú (és a közügyek gyakorlásától el nem tiltott) magyar állampolgárnak, senkit nem lehet az aláírásra kényszeríteni vagy abban – hivatali, illetve szolgálati hatalommal, fenyegetéssel, erőszakkal, egyesülethez, párthoz, csoporthoz, nemzetiséghez, felekezethez tartozásra való hivatkozással vagy egyéb módon – megakadályozni. A Nagymaros Bizottság gyűjti a befolyásolásra vonatkozó (tanúk által bizonyított) adatokat, és az ilyen esetekről jelentést készít a Központi Népi Ellenőrzés és a sajtó számára.

6. A Nagymaros Bizottság által kiadott aláírásgyűjtő ívek szövege a következő:

„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának

Az Országgyűlés 1988. október 7-i szavazása meggyőződésünk szerint nem tükrözte az ország lakosságának az akaratát. Ezért alulírottak megfelelően előkészített, társadalmilag ellenőrzött népszavazást követelünk a visegrád–nagymarosi vízlépcső ügyében. Követeljük a népszavazásig az építkezések felfüggesztését.

Olvasható aláírás:… Foglalkozás:… Lakcím:…”

Ez alatt 20 kipontozott sor következik, majd a Duna Kör ismert emblémája. Az ívek többségén kézírással fel van még tüntetve, hogy „az aláírt íveket kérjük a Jurta Színház címére, Kiss Tamáshoz továbbítani (lehetőleg személyesen)”. Ettől eltérő szövegű íveket nem áll módunkban elfogadni.

7. Október 30-án – azon a napon, amelyen a Föld 5 kontinensén 16 ország 27 nagyvárosában tüntetnek a Duna mellett – Budapesten délután 2 órakor nagygyűlést, este 6 órakor fáklyás felvonulást rendezünk, más társadalmi szervezetek és mozgalmak támogatásával, a népszavazást kérő aláírásgyűjtés támogatására.


























Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon