Skip to main content

Kronológia – 1982

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Rényi Péter: Nem babra megy a játék


Valamit ideje volna tisztázni a szocializmus belső ellenzékijeivel kapcsolatban, elsősorban a „státusukat” illetően.[1]

Gondolok mindenekelőtt arra: felettébb naiv és hiszékeny, aki még elfogadja, hogy ők úgy általában „a hatalom” ellen vannak, hogy az ő oldalukon nincs csak eszme, meggyőződés, erkölcs, ellentétben a mi társadalmunk embereivel, a kormánypártiakkal, akik a hatalom és az erőszak mindenféle eszközeivel is rendelkeznek.



1982-ben a szamizdat AB Független Kiadónál megjelenik Király Béla Az első háború a szocialista országok között, Molnár Miklós Elkerülhetetlen volt-e a szovjet invázió?, Méray Tibor Miért kellett meghalniuk? Jegyzetek a Nagy Imre-perhez című kötetek.

1982. január Megjelenik a Beszélő 2. száma. Közli Nagy Imrének a mátyásföldi KGB-fogságban Donáth Ferenchez írt levelét, és Donáth Ferenc Molnár Miklóshoz írt levelét a november 4-i eseményekről és a Nagy Imre-perről.

1982. jan. 1. 59 éves korában meghal Bali Sándor, a Nagy-budapesti KMT egyik vezetője. Temetésén, amelyre jelentős állambiztonsági erőket vezényelnek ki, egyetlen beszéd sem hangzik el, mert az özvegyet megfenyegetik, hogy megszüntetik súlyos beteg gyermekük gyógykezelését.

Engedélyezik, hogy magánszemélyek is vállalhatnak taxizást, árufuvarozást és autómentést.

1982. jan. 1-jétől évente egy alkalommal lehet nyugati országokba utazni.

1982. jan. 9. A Partizánszövetség jogutódjaként megalakul a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége.

1982. jan. 19. Meghal Haraszti Sándor újságíró, Nagy Imre körének kiemelkedő egyénisége.

1982. jan. 24. Időközi választások Magyarországon.

1982. jan. 30. Ronald Reagan szolidaritási világnapot kezd Lengyelország támogatására.

1982. febr. 9. A hazai műemlékek sorsáról tárgyal az MSZMP KB egyik bizottsága.

1982. febr. 12. Átadják az 1978 óta épülő Budapest Sportcsarnokot.

1982. febr. 18. Magyarországon megalakul a Fogyasztók Országos Tanácsa.

1982. márc. 11. Megalakul a Magyar Politikatörténeti Társaság.

1982. márc. 13. Meghal Bernáth Aurél Kossuth-díjas festő, író.

1982. márc. 23. Rajtaütésszerű akcióval lebontják a zürichi Autonóm Ifjúsági Centrumot.

Észak-Rajna-Vesztfáliában elutasítják a bevándorlás leállítását sürgető, állampolgárok kezdeményezte népszavazást.

1982. márc. 30. Az MSZMP PB újabb az ellenzékkel foglalkozó határozatot fogad el.

1982. ápr. 2. Argentína megszállja a Falkland-szigeteket.

1982. ápr. 6. Megnyitják a forgalom előtt a Hegyeshalom II-es számú határátkelőt.

1982. ápr. 10. Római katolikus főpapokat neveznek ki Magyarországon.

1982. ápr. 15. 25 százalékkal emelkednek az energiahordozók árai.

1982. ápr. 18. Megnyitják az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot.

1982. ápr. 25. Izrael az 1967-ben megszállt Sinai-félsziget utolsó részét is visszaadja Egyiptomnak.

1982. ápr. 26–28. Kádár János vezetésével magyar küldöttség tárgyal az NSZK-ban.

1982. ápr. 29. Lengyelországban a rendkívüli állapot enyhítésének jegyében szabadon bocsátanak 800 internáltat.

1982. május A Beszélő 3. számában egy „Túlélő” aláírású cikk követeli, hogy engedjék megjelölni az 1956 utáni megtorlás áldozatainak sírját.

1982. máj. 6. Magyarországot – 146. tagországként – felveszik a Nemzetközi Valutaalapba.

1982. máj. 11. Lezuhan a Magyar Honvédelmi Szövetség An. N. II. típusú sportrepülőgépe Budapesten, 9 halott.

1982. máj. 12. II. János Pál pápa ellen Portugáliában merényletet követnek el.

1982. máj. 13. Megnyílik Budapest új szállodája, a Hotel Expo.

1982. máj. 21. Brit csapatok szállnak partra az Argentína által megszállt Falkland-szigeteken.

1982. máj. 23. Illyés Gyula az osztrák televízióban interjút ad 1956-ról és Nagy Imréről.

1982. máj. 25. Ünnepség Kádár János 70. születésnapján. Megjelenik Gyurkó László Arcképvázlat történelmi háttérrel című apologetikus Kádár-életrajza.

1982. június folyamán Budapesten sorozatos rendőri akciók (házkutatások, lefoglalások stb.) a szamizdat kiadványok szerkesztői-készítői ellen. A demokratikus ellenzék több tagja, valamint ismert közéleti személyiségek a belügyminiszterhez, illetve a legfőbb ügyészhez intézett levelekben tiltakoznak a zaklatások ellen.

1982. jún. 3. Pozsonyban zaklatják a hatóságok Duray Miklós magyar kisebbségi aktivistát (november 11-én tartóztatják le).

1982. jún. 5. Bűvöskocka-világbajnokságot rendeznek Budapesten.

1982. jún. 8–10. A KGST XXXVI. ülésszaka Budapesten zajlik.

1982. jún. 14. A Falkland-szigeteken kapitulálnak az argentin csapatok.

1982. jún. 19. Budapesten megnyílik az Atrium Hyatt Szálloda.

1982. jún. 20–aug. 14. 25. alkalommal szerveznek építőtáborokat Magyarországon. A 92 központi táborhelyen 54 ezer diák dolgozik.

1982. jún. 25. Személyi változások a kormányban. A felmentett Aczél György helyébe Sarlós Istvánt nevezik ki, Pozsgay Imrét pedig Köpeczi Béla követi a Művelődési Minisztérium élén. Aczél György és Várkonyi Péter a KB új titkárai lesznek.

1982. jún. 7-9. Magyarországot felveszik a Világbankba.

Júniusban világszerte béketüntetések zajlanak, összesen több mint egymillió résztvevővel.

1982. júl. 4. Budapesten tárgyal Nixon volt amerikai elnök.

1982. júl. 16. Csillebércen Béke és barátság elnevezésű nemzetközi úttörőtábor nyílik.

1982. júl. 26. Budapesten felavatják a Stadion Szállodát.

Magyarországon 40 százalékkal emelkedik a kávé ára.

1982. júl. 31. Megnyílik Budapest új szállodája, a 399 szobás Buda Penta.

1982. aug. 9. Központi áremelések. A kenyér, a liszt, a belőle készült termékek és a rizs ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Szeptembertől pedig 10 százalékkal nő a vasúti személyszállítás és 125 százalékkal a távolsági autóbusz-közlekedés díja.

A Magyar Nemzeti Bank 260 millió dolláros kölcsönt vesz fel Londonban.

1982. aug. 14. Az Öböl-háború során az iráni hadsereg bejelenti, hogy bevonul Irakba.

1982. aug. 21. Megkezdődik a PFSZ harcosainak kivonulása a körülzárt Nyugat-Bejrútból.

1982. aug. 25. Münchenbe térítik a lengyel légitársaság Varsó-Budapest között közlekedő járatát.

1982. aug. 29. Meghal Ingrid Bergman svéd színésznő.

1982. szeptember A Szabadvilági Magyarok Harmadik Világkongresszusa szeptember közepén 1983-at Nagy Imre-emlékévnek nyilvánítja.

1982. szept. 13. Magyarországon kezd tárgyalásokat Gustav Husak, a CSKP főtitkára.

1982. szept. 16. Bemutatják a Megáll az idő című filmet (rendező: Gothár Péter).

1982. szept. 19. Kossuth Lajos születésének 180. évfordulójára a törökországi Kütahyában megnyitják a Kossuth Múzeummá alakított egykori lakóházát.

1982. október Az új kor pestise az AIDS. Az Egyesült Államok egészségügyi hatóságok jelentése alapján 1982-ben már 200-nál több beteget regisztráltak.

Bibó-Press néven tájékoztató és dokumentációs szolgálat alakul Bécsben, az emigrációba távozott Zsille Zoltán vezetésével.

1982. okt. 8. Horváth István belügyminiszter beszéde az Országgyűlés őszi ülésszakán: szerinte a szocializmusellenes csoportok „a nemzetközi méretű osztályharcban az imperializmus oldalán állnak, és az elvakult, veszedelmes hidegháborús erők szövetségesei”.

Elkészül az M3-as autópálya budapesti bevezető szakasza.

Meghalt Anna Freud osztrák pszichoanalitikus.

1982. okt. 15. A főszerkesztői értekezleten felmentik Vörös Lászlót, a szegedi Tiszatáj főszerkesztőjét és helyettesét, Annus Józsefet, mert a folyóirat szeptemberi száma közölte Köteles Pál Töprengés egy torzkép előtt és T. Bíró Zoltán Egy nemzedék naplója című írását. A „személyi konzekvenciák levonására” szólítják fel Kulin Ferencet, a Mozgó Világ főszerkesztőjét, aki megtagadja a lemondást. Aczél György zárszavában külön kiemeli, hogy a válságos világhelyzetben fokozott szükség van az összehangolt kultúrpolitikára.

1982. okt. 16. Az első Országos Nemzetiségi Konferencia Vácott.

1982. okt. 23. Szamizdat magnókazetta jelenik meg Budapesten, amely eredeti hanganyaggal dokumentálja a forradalom eseményeit. – Az ’56-os Magyar Bizottság a forradalom 26. évfordulója alkalmából Brüsszelben emlékestet szervez. – Chicagóban megjelenik Pongrátz Gergely Corvin köz, 1956 című könyve.

1982. okt. 30–31. III. Országos Nőkonferencia Budapesten.

1982. nov. 1. Romániában rendeletben kötelezik az országból véglegesen kitelepülni szándékozókat iskoláztatásuk állami költségeinek megtérítésére.

1982. nov. 6–7. Romániában több magyar értelmiségit letartóztatnak (Szőcs Géza, Kertész Attila, Ara-Kovács Attila, Tóth Károly és mások) – többek között az Ellenpontok című szamizdat folyóirat előállításáért.

1982. nov. 10. Meghal Brezsnyev, az SZKP főtitkára.

Csehszlovákiában letartóztatják Duray Miklós magyar ellenzéki politikust.

1982. nov. 12. Jurij Andropovot választják Leonyid Brezsnyev utódjává az SZKP élére.

1982. nov. 13. 64 évi szünet után engedélyezik, hogy Zita osztrák excsászárné hazalátogasson.

1982. nov. 24. Házy Erzsébet Kossuth-díjas operaénekesnő halála.

1982. nov. 30. A televízióban megkezdődik a Képújság rendszeres kísérleti adása.

December elején a Hírháttér című televízió-műsor a narkomániás fiatalokról mutat be riportfilmet.

1982. dec. 9. Újabb (20 százalékos) benzináremelés Magyarországon.

1982. dec. 10. A Nemzetközi Valutaalap 600 millió dolláros hitelt nyújt Magyarországnak.

1982. dec. 11. A Népszabadságban megjelenik Rényi Péter Nem babra megy a játék című cikke, amelyben – Konrád Györgynek a New York Review of Books december 2-i számában publikált levelére reagálva – hangoztatja, hogy az ellenzék (köztük Konrád) az „imperializmus ügynöke”, ugyanakkor közli, hogy „a türelem és a tolerancia gyakorlatát kívánjuk folytatni”.

1982. dec. 14. és 21. Az állambiztonsági szervek házkutatást tartanak sajtórendészeti vétség miatt az AB Független Kiadó munkatársainál (Demszky Gábor, Buda Géza, ifj. Rajk László, Sulyok Miklós, Nagy Bálint, Nagy Jenő), és szamizdat kiadványokat, közöttük jelentős mennyiségű 1956-os irodalmat foglalnak le. (A demokratikus ellenzék tagjainál ettől fogva a rendőrség szinte rendszeresen tart ehhez hasonló akciókat.) Ifj. Rajk Lászlót 1983 januárjában kilakoltatják, a szamizdatbutik májusig Rajk Hankóczy utcai lakásán működik tovább.

1982. dec. 24. Meghal Louis Aragon francia költő, író.


































































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon