Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


márc. 16. Orbán Viktor lerakta az olimpiai beruházásnak minősülő új sportkórház alapjait.

márc. 17. Csurka István tájékoztatta a sajtót arról, hogy a MIÉP március 15-i ünnepségén kétszázezren vettek részt, s ezek után senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy a párt 15-20 százalékos eredményt ér el a választásokon.

márc. 18. Orbán Viktor helyezte el az épülő Budapest Sportcsarnok legmagasabb pontján a bokrétát.

Lendvai Ildikó és Isépy Tamás megállapodott abban, hogy a kormány miniszterei a Millenáris Parkban vitatkoznak majd az MSZP miniszterjelöltjeivel.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a kormányt támogató körlevelet adott ki a választásokról.

Ítéletet hirdettek első fokon a Tocsik-perben. Tocsik Mártát, Liszkai Pétert és Szokai Imrét letöltendő szabadságvesztésre ítélték, Budai Györgyöt és Boldvai Lászlót fölmentették.

márc. 20. Orbán Viktor bekapcsolódik a választási kampányba.

márc. 21. Elmaradt a miniszterek és miniszterjelöltek közötti vitasorozat, mert a Fidesz–MDF stábja nem fogadta el, hogy az MSZP plazmatévén adatsorokat vetítsen a vita alatt.

márc. 23. A szcenikai berendezés meghibásodása miatt elhalasztották A vihar bemutatóját a Nemzeti Színházban.

márc. 24. Orbán Viktor a felújított Nemzeti Múzeumban üdvözli a nagyszentmiklósi kincseket bemutató kiállítást.

márc. 25. Az OVB nem engedélyezte azoknak a területi listás szavazólapoknak a használatát, amelyeken a Fidesz–MDF-lista szélesebb oszlopban szerepelt.

márc. 28. Csurka István, megismételve, hogy a második fordulóban több mint száz jelöltjét visszahívja a kormánypárti jelöltek javára, úgy fogalmazott, hogy ezzel több mint száz szöget ver az MSZP sírjába.

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság Soproni Ágnes gyilkosát és – felbujtóként – az áldozat fiát.

márc. 29. Megjelentek a választások előtti utolsó közvélemény-kutatási eredmények, amelyek a kormánypártok előnyét mutatták.

Az MSZP fölszólítja Kövér Lászlót, hogy csendben távozzon a közéletből, miután egy gyűlésen az önakasztást javasolta azoknak, akik másképp látják a magyar nép cselekvési lehetőségeit, mint a kormány támogatói.

márc. 30. Levonult a Dunán a tízéves magassági rekordot megdöntő árhullám.

ápr. 1. A Bánk bán című operafilm bemutatójával Orbán Viktor jelenlétében megnyitották az Uránia Nemzeti Filmszínházat. A bemutató előtt fiatal filmesek a karzatról leszórt röplapokon tiltakoztak az ellen, hogy a kormány néhány néki kedves film támogatására több pénzt fordít, mint a magyar filmművészet egészére.

Csaba Iván a Fidesz születésnapján a Bibó kollégiumban kötéllel a nyakában jelent meg, és így üdvözölte Kövér Lászlót.

ápr. 2. Több ezer ember tüntetett Kövér László ominózus kijelentése ellen a Hősök terén.

ápr. 3. Medgyessy Péter az általa megjelölt időpontban várta a Béke Szállóban Orbán Viktort, aki megerősítette, hogy április 5-én, a kampánycsend előtti órákban kívánja lebonyolítani a miniszterelnök-jelöltek vitáját a Közgazdasági Egyetemen.

ápr. 4. Megtartják a pártelnökök (Pokorni Zoltán és Kovács László) vitáját a Közgazdasági Egyetemen.

ápr. 5. Megtartják a miniszterelnök-jelöltek vitáját a Közgazdasági Egyetemen.

Palesztin szolidaritási tüntetést tartanak az izraeli nagykövetség előtt. A tüntetés vezérszónoka Chrudinák Alajos.

ápr. 7. A rendszerváltás óta a legnagyobb részvételi aránnyal zajlott le a választások első fordulója, melyen az MSZP 42%-ot, a Fidesz–MDF-lista 41%-ot, az SZDSZ 5,5%-ot szerzett, a MIÉP és a többi párt az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradt. 25 szocialista és 20 kormánypárti egyéni jelölt már az első forduló után mandátumot szerzett.

ápr. 8. Az Urániában bemutatják A Hídembert.

ápr. 9. Orbán Viktor a Testnevelési Egyetemen mondott éles hangú beszédével megadta a két forduló közötti kampány alaphangját. A miniszterelnök szerint, ha a szocialisták jutnak hatalomra, a nagytőke és a pénztőke alakít kormányt. A következő napokban egészen a második fordulóig elöntik az országot az ellenzék esetleges kormányzati tevékenységének áldatlan következményeit összegző röplapok, SMS-ek. A kancellária egyik munkatársa részletes útmutatást küld szét az interneten arról, hogy miként vessék be a suttogó propaganda eszközét az ellenzékkel szemben.

ápr. 10. Az OVB a MIÉP fölvetésével szemben megállapította, hogy a választások első fordulója törvényesen zajlott le, és a választási bizottságoknál nem nyújtottak be olyan kifogásokat, amelyek visszaéléseket bizonyítottak volna.

Az MSZP és az SZDSZ megállapodott a kölcsönös visszalépésekről. Hetven helyen az SZDSZ, hét helyen az MSZP jelöltje lépett vissza.

Meghalt Hofi Géza.

ápr. 11. A Legfelsőbb Bíróság kampánycsend-sértés miatt elítélte a Magyar Nemzetet, amely április 6-i számában a választásokról szóló főcíme elé K. O. feliratot illesztett.

ápr. 12. A gyöngyösi választási bizottság megsemmisítette az első forduló eredményét, mivel a Fidesz bejelentése szerint az MSZP gulyáslevest és italt osztott a választás napján. Ezt a határozatot a területi választási bizottság később visszavonta.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította a MIÉP-nek a szavazatok újraszámlálására vonatkozó kérelmét.

ápr. 13. A Kossuth téren nagygyűlést tartottak a kormánypártok és a MIÉP több százezer hívének részvételével. A nagygyűlésen számos közéleti személyiség, népszerű művész és sportoló állt ki a kormány mellett.

Göncz Árpád beszélgetésre hívta Kuncze Gábort, Medgyessy Pétert és Kupa Mihályt, akikkel az ország kettéosztottsága megszüntetésének lehetőségéről társalgott.

ápr. 14. A Gerbaud Kávéházban baráti beszélgetésen vettek részt az ellenzéki pártok listavezetői és számos őket támogató művész és közéleti személyiség.

ápr. 15. Kónya Imre kilépett a Centrum Párt elnökségéből, mert véleménye szerint a párt az első forduló után irányt váltott, és az MSZP-hez közeledett.








































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon