Nyomtatóbarát változat
Beszélő: Eredmények?
Konrád György: összesen két napig voltunk. Pár kiállítás, néhány hasznosíthatónak látszó tapasztalat és lehetőségek magyar szakemberek ottani képzéséhez – ezek a fő tételek.
A Francia Intézet megnyitása után jövő évben szeretnének egy nagy kulturális felvonulást, bemutatósort itt, Budapesten. Ennek a részleteiről beszéltünk. Elhatároztuk, hogy valamikor ’94-ben megrendezzük a Párizs–Budapest kiállítást. Ilyen már volt Párizs és Bécs, illetve Párizs és Moszkva között. Felmerült egy olyan elgondolás is, hogy megrendeznénk a század első két évtizedének magyar kultúráját bemutató kiállítást. A kisebb elképzelések közül egy Balzac és Apollinaire irodalmi kiállítást említenék, itt, Budapesten. Ennél többet is szerettem volna a városházán elérni, de kevés volt rá az idő.
Beszélő: Tapasztalatok?
K. Gy.: Van például egy irodalmi alapjuk, ami évente mintegy 800 könyvet szubvencionál. A pénz két forrásból jön. Egyrészt a könyvek eladásából származó árából, másrészt pedig a másológépek eladása utáni adóból. Ezek ugyanis csökkentik a könyvpiacot. Nálunk meg kellene valósítani, hogy bizonyos adótételek, különösen a könyvforgalmazásból származók, automatikusan a könyvkiadás támogatására irányuljanak. Akkor a kormánynak nem kellene mindig „adományoznia”.
Át lehetne venni azt a rendszert is, amelyben kormánygaranciát adnak a kisebb kiadóknak hitelező bankoknak. Velük szemben ott is meglehetősen félénken viselkednek a bankok. Pedig az a tapasztalat, hogy ezek a vállalkozások, ha el tudtak indulni, többnyire eredményesek. Ezt az alapot Párizsban egy bankárokból és kiadókból álló tanács kezeli.
Beszélő: Szakemberek lehetőségei?
K. Gy.: Útban vagyunk afelé, hogy úgynevezett „megkülönböztetett” kapcsolatba kerüljünk Párizzsal. Rómát kivéve nekik nincsenek úgynevezett testvérvárosi kötelmeik, csak ez a bizonyos „megkülönböztetett” kapcsolat néhány nyugati fővárossal. Ez különféle könnyítéseket, gazdagabb információnyújtást, továbbképzési lehetőségeket és hasonlókat kínál. De most is nagyon készségesnek mutatkoznak az ismeretek a know-how-k átadásában. Például oda lehetne küldeni valakit, hogy megtanulja az irodalom menedzselésének ottani módozatait. Nagyon kidolgozott és racionális eljárásaik vannak az urbanisztikában, városrehabilitációban. Fel is ajánlottam – de ez még csak ábrándozás –, hogy vegyenek gondjukba egy-két budapesti háztömböt, és építsenek ki ott francia kulturális és üzleti centrumot. Ettől eltekintve is több szakterületen fogadnának szakembereket.
Beszélő: Általánosabb tapasztalatok?
K. Gy.: Párizsnak nagyon világos, logikus irányítási, városrendezési, fejlesztési struktúrája van. Ez nem választható el a centralizációtól. Csak a főpolgármesternek van szuverenitása, a tervezést központilag végzik, a kerületeknek csak adminisztratív szerepkörük van. Amikor a Magyar Intézetben szóba került a mi fővárosi törvényünk, a francia szakemberek a fejüket kapkodták, hüledeztek, annyira abszurdnak találták. Párizsban a fejlesztés alaptétele, az egységes és egyirányítású város.
Érdekes volt Chiractól hallani, hogy világkiállítás-ügyben ők is átélték a kormány kontra város szemben állását. Oda azonban, miután Párizs elvetette a kiállítást, Mitterrand szóba sem hozta többé.
Beszélő: Köszönjük.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét