Skip to main content

Letartóztatás Csehszlovákiában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1987. január 22-én Brnóban letartóztatták Petr Pospichalt, a Charta ’77 aktivistáját, választmányának tagját. Vele együtt büntetőeljárás indult bátyja, Ondrej és Jan Pukalik ellen.

Pospichalt izgatásra való előkészület gyanúja alapján tartóztatták le, miután brnói otthonában házkutatást tartottak. Kihallgatása után közölték vele, hogy köztársaság-ellenes (államellenes) felforgató tevékenységgel gyanúsítják. E bűntett 3-10 évig terjedő szabadságvesztéssel és további három év rendőri felügyelettel büntethető. Az állambiztonsági szervek azt kívánják bizonyítani, hogy Pospichal közreműködött csehszlovák és lengyel szamizdat-kiadványok sokszorosításában és terjesztésében, Brnóban és Dél-Morvaország területén számos ismerősének, főként fiataloknak továbbadta a Charta ’77 információs kiadványát és kapcsolatot tartott a lengyelországi Szolidaritás aktivistáival, valamint a nyugat-európai cseh emigráció tagjaival.

Pospichal független magatartásáért már több büntetést szenvedett el. 1978-ban földalatti irodalom terjesztéséért 11 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Katonai szolgálata alatt izgatásért ítélték el. Tavaly decemberben, majd idén januárban állambiztonsági rendőrök hatoltak be a lakásába. Perére, elítélésére már a közeli hetekben sor kerülhet.[SZJ]

A Charta ’77 aktivistái arra szólítanak fel minden jóakaratú embert, ki-ki tegyen meg mindent Pospichal kiszabadításáért. Segítséget várnak a demokratikus szervezetektől, az Amnesty Internationaltől, lengyel barátaiktól, a Szolidaritás volt és jelenlegi aktivistáitól, német, magyar és szovjet barátaiktól, a demokratikus cseh emigrációtól.

Petr Pospichal 1960. április 16-án született. Édesanyja címe: Marie Adámková, 627 00 Brno-Slatina–Krehlikova 6. Címe a börtönben: Petr Pospichal, nar 16. 4. 1960. P. U. 1, P. S. 37. 60129 Brno-Bohunice.

Aki tiltakozni akar fogva tartása és várható pere ellen, juttassa el a levelét a fenti címek egyikére vagy a Beszélő bármelyik szerkesztőjének a lapon feltüntetett címére.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon