Skip to main content

Léthatáron létminimum

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

családtagok létminimuma

= összesen

egy főre

Egyedülálló nő

26 995 Ft

 

26 995 Ft

Nyugdíjas nő

21 596 Ft

 

21 596 Ft

Egyedülálló férfi

26 716 Ft

 

26 716 Ft

Nyugdíjas férfi

21 373 Ft

 

21 373 Ft

Anya + 1 gyerek

21 679 Ft + 16 694 Ft

= 38 373 Ft

19 187 Ft

Házaspár

21 400 Ft + 21 679 Ft

= 43 079 Ft

21 540 Ft

Nyugdíjas házaspár

17 120 Ft + 17 343 Ft

= 34 463 Ft

17 232 Ft

Házaspár + 1 gyerek

19 934 Ft + 20 213 Ft +15 228 Ft

= 55 375 Ft

18 458 Ft

Anya + 2 gyerek

20 213 Ft + 2x15 228 Ft

= 50 669 Ft

16 890 Ft

Házaspár + 2 gyerek

19 430 Ft + 19 709 Ft + 2x14 724 Ft

= 68 587 Ft

 17 147 Ft

Házaspár + 3 gyerek

19 107 Ft + 19 386 Ft + 3x14 400 Ft

= 81 693 Ft

16 339 Ft


Az e hónapban figyelt nyolc kerület közül a XV. bizonyult a legdrágábbnak, és áprilishoz hasonlóan a XI. a legolcsóbbnak. A két kerület egy főre jutó létminimumösszege között 614 Ft a különbség. Az eltérés 3,6%. A létminimum az utóbbi hónapokhoz képest most emelkedett a legkevésbé, alig 100 forinttal. Ez 0,6%-os növekedést jelent a minimális megélhetés szintjén.

Ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy könnyű lenne előteremteni a létminimumot. Egy négytagú családban mindkét keresőnek 34 296 forint nettó jövedelmet kell hazavinnie, ami bizony 54 800 Ft-os bruttó fizetéssel érhető el; ez, mint tudjuk, magasabb a családi pótlékra jogosító rászorultsági határnál. Ebből a jövedelemből, amely lehetővé teszi, hogy az ember önmagán kívül még egy gyereket is eltartson, 20 500 forint járulékot vonnak le, vagyis önmagában többet, mint a létminimum. E jövedelem után a munkaadó további 27 126 forintnyi értékben fizet járulékokat, ami ugyancsak jóval több, mint a létminimum. Két ember létminimumszintű megélhetése a munkáltatónak 82 ezer forintjába kerül, aminek 42%-át kapja kézhez a munkavállaló, a nagyobbik rész (2,7-nyi létminimum) pedig adó és járulék formájában közpénzzé válik. Ezzel az állam mintegy ösztönzi a feketemunka-vállalást.

100 forintnyi létminimum-növekedés valamivel több, mint félnapi minimális élelmiszerköltséget jelent. Aki a létminimum szintjén él, naponta 181 Ft-ot költhet étkezésre, ennek több mint egyharmadát (35%-ot) arra a 14 dekányi húsra, illetve húskészítményre, amit 64 forintért tud megvásárolni. De aki ma Magyarországon mindennap húst ehet, az talán nem is érzi magát igazán szegénynek.

Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1995. május 10.

Léthatáron Alapítvány












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon