Nyomtatóbarát változat
Torgyán József pártelnök a harag napját 1992. február 29. napjára tűzte ki, pártja azon a napon kilép a kormánykoalícióból – ígérte. A kormány – talán erre is tekintettel, talán más indítékból – rendkívüli állapotot, illetve szükségállapotot hirdetett ki. Ez a Magyar Közlöny 1992. évi 10. számában közzétett 22/1992. (I. 28.) kormányrendeletből következtethető ki.
A rendelet ugyanis olyan önkormányzati alapjogokat sért, amelyeket az alkotmány (44/C §) szerint csak kétharmados törvénnyel lehetne korlátozni. Az alkotmányon kívül ezeket az önkormányzati törvény 93. § (1) bekezdése is megfogalmazza: „Az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait.” E paragrafushoz tartozó indoklás nyomatékkal megismétli, hogy ezeket az Országgyűlés kizárólagos jogkörébe utalja, és hogy „e kérdésekben alacsonyabb szintű jogalkotás – rendkívüli állapot, illetőleg szükségállapot kivételével – nem lehetséges”.
Ezek után nincs több alternatíva: vagy alkotmánysértő a kormányszintű szabályozás, vagy kihirdettetett a rendkívüli állapot, illetve a szükségállapot. Ez utóbbi változatokhoz képest a magam optimizmusával hajlok arra, hogy a kormányrendelet „csak” alkotmánysértő. A kormány centralizációs törekvéseire tekintettel ez érthető is, ám el nem fogadható és meg nem engedhető.
E rendelet 11. §-az 1992. február 15-től a megyei és a fővárosi önkormányzatok népjóléti intézményeinek szakmai felügyeletét a köztársasági megbízottak hatáskörébe utalja. Ezzel nemcsak az alkotmányt és az önkormányzati törvényt sérti meg, hanem az úgynevezett köztársasági megbízottakról szóló törvényt is, amely szerint a köztársasági megbízott csupán törvényességi felügyeletet gyakorolhat, és amelyben szó sincs szakmai felügyeletről.
Úgy is mondhatnánk, megszületett a népjóléti igazgatás „TOK”-ja. A csontig lerágott megyei és fővárosi önkormányzatok többé már csak nevükben önkormányzatok.
A budapesti Városházán eddig társbérletben élt a főpolgármesteri hivatal a köztársasági megbízottal, mára bérlőtársak lettek. A társbérlőknek ugyanis mindig megvan a maguk jól körülhatárolt, kizárólagos hatáskörű, autonóm területük, míg a bérlőtársaknak ugyanarra a területre van közös, egyetemleges hatáskörük. Esetünkben ez az ún. kettős hatalom. Ki éli túl?
Ha a fővárosi feladatokat az önkormányzattól a köztársasági megbízott alá telepítik, a köztársasági megbízott rövidesen elfoglalhatja a főjegyző székét, sőt átveheti a főpolgármesteri hivatal ügyosztályait is.
A hatályos alkotmányunk 7. §-a szerint „a Magyar Köztársaság biztosítja a belső jog összhangját”.
Ettől – mint már tudjuk – csak a rendkívüli állapot és/vagy a szükségállapot idején lehet eltérni. Nem lehet Torgyán olyan veszélyes, hogy ilyen állapotokat „fessünk a falra”. Maradjon csak a jog az élet szolgálóleánya – és nem fordítva!
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 42 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 50 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét