Nyomtatóbarát változat

Az Újpesti Családsegítő Központ számításai szerinti létminimum 1990. október 1-jén

Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />	Családtagok létminimuma	összesen	egy főre
	férfi    l     nő     |    gyerek

Egyedülálló nő

8749 Ft

 8 749 Ft

8749 Ft

Egyedülálló férfi

8858 Ft

 8 858 Ft

8858 Ft

Anya+1 gyerek

7251 Ft + 5871 Ft

13 122 Ft

6561 Ft

Házaspár

7360 Ft + 7251 Ft

14 611 Ft

7305 Ft

Házaspár+1 gyerek

6933 Ft + 6824 Ft +     5444 Ft

19 201 Ft

6400 Ft

Anya+2 gyerek

               6824 Ft + 2x5444 Ft

17 712 Ft

5904 Ft

Házaspár+2 gyerek

6774 Ft + 6665 Ft + 2x5284 Ft

24 007 Ft

6002 Ft

Házaspár+3 gyerek

6664 Ft + 6555 Ft + 3x5175 Ft

28 744 Ft

5749 Ft

A tipikusnak tekinthető négytagú család (házaspár két gyerekkel) létminimuma 1990 júliusában 5689 Ft volt, 1990. október 1-jén 6002 Ft. Az elmúlt három hónapban a növekedés 5,5%. A létminimumkosárban szereplő 482 tételből az elmúlt három hónapban 235-nek (49%) emelkedett az ára.

A létminimum szintjén élő négytagú család kiadásainak megoszlása

                          Élelmiszer     Lakásfennt.        Egyéb

1988. V. hó       40,14%          18,09%           41,17%

1989. IX. hó      38,49%          20,23%           41,27%

1990. IX. hó      37,98%          19,44%           42,57%

A legjobban növekvő „Egyéb” kategóriában a ruházkodás, a korábban ingyenesnek mondott oktatás és egészségügy s a szolgáltatások költségei szerepelnek. Az idetartozó tételek közül a férfiruházat költségei nőttek az elmúlt három hónapban a legnagyobb mértékben: 22,4%-kal.

1990. szeptember 1-jétől a minimális bér 5600 Ft, ez 31,60 Ft-os minimális órabért jelent. Ahhoz, hogy egy négytagú család (házaspár két gyerekkel) a létminimumnak megfelelően étkezzen, naponta 291,46 Ft-ot kell költenie élelmiszerre. Ezért az összegért a minimális órabért kereső munkásnak napi 9,22 órát kell dolgoznia.

Minimális nyugdíj a létminimum százalékában

1985                            86,7%

1986                            87,6%

1987                            85,1%

1988                            83,7%

1989                            80,8%

1990                            76,6%

A nyugdíjak fokozatos elértéktelenedése következtében ma már a korábbi közepes nyugdíjak is fokozatosan létminimum alatti nyugdíjakká válnak. A fővárosi nyugdíjasok több mint egynegyede (28%-a) él a létminimum alatt.

Átlagbér a létminimum százalékában

         átlagbér Ft   átlagbér a létmin. %-ában

1985         5866                   236,5%

1986         6291                   242,9%

1987         6808                   242,3%

1988         7015                   220,0%

1989         8260                   191,2%

Ha tovább folytatódik az a tendencia, hogy az átlagkeresetek és a létminimum egyre közelebb kerülnek egymáshoz, akkor a szociálpolitika a létminimum alatti tömegekkel nem fog tudni mit kezdeni.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam szociális törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben.

Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1990. október 2.

Újpesti Családsegítő Központ

Szegénységellenes hétvége Újpesten

Az egyre tömegesebb elnyomorodás már nemcsak a családok eladósodottságának mértékével, a ki nem fizetett közüzemi számlákkal mérhető. Reális veszéllyé vált a gyermekek éhezése, a hajléktalanság és a munkanélküliség. A vásárlások elhalasztása már nemcsak a ruházati cikkeket érinti, hanem mind több családban a téli tüzelőt is. Egyre több falusi nincstelen áramlik be a nagyvárosokba, hogy munkaalkalmat, megélhetést találjon.

A tömeges szociális ellehetetlenülést látva az Újpesti Családsegítő Központ ismét társadalmi segítségért folyamodott. Magánszemélyek, vállalkozók, vállalatok adományaiból több mint 100 tonna alapvető közszükségleti cikk gyűlik ősze október 13-ára. Ennek köszönhetően tudjuk megrendezni október 13-án és 14-én az újpesti vásárcsarnokban a

SZEGÉNYSÉGELLENES HÉTVÉGÉT.

Célkitűzéseinkkel művészeti csoportok, zenekarok, képzőművészek vállaltak közösséget: közel húszórás művészeti programot mutatnak be a

PIACKULTÚRA

akció keretében.

Jeles képzőművészek vállalták, hogy az adományként kapott gyümölcsökből képzőművészeti alkotásokat hoznak létre az akció első napján, s így a második napon, október 14-én 15 órakor ezeknek az alkotásoknak az árverésére kerülhet sor az ART-E A GYÜMÖLCS elnevezésű aukción.

A közszükségleti cikkeket – só, cukor, liszt, vaj, tészta, ruházat, tüzelő stb. – szimbolikus áron kívánjuk értékesíteni, a bevételből az újpesti gyerekek tanulását támogató ösztöndíjat kívánunk alapítani. Az első szegénységellenes hétvégét 1989 tavaszán rendeztük meg. Kezdeményezésünk azóta országos mozgalommá terebélyesedett. Egyre több megnyilvánulását tapasztaljuk az elesettekkel és nélkülözőkkel vallott társadalmi szolidaritásnak. Viszont vajmi kevés jel utal arra, hogy a sokat emlegetett szociális háló kifeszülőben volna, s megteremtené a minimális biztonságot a leszakadó tömegek számára. Mi úgy érezzük, hogy aránytévesztés történt. Túlságosan sok szó esik a társadalmi szolidaritás szükségességéről, s túl kevés az állam szociális kötelezettségvállalásáról. Ezért a magunk részéről szociális értékeinkkel mindaddig összeegyeztethetetlennek tartjuk a további társadalmi áldozatvállalás igénybevételét, amíg az állam nem deklarálja egyértelműen, hogy milyen mértékű és jellegű szociális kötelezettségvállalásra hajlandó.

Budapest, 1990. október 2.

Újpesti Családsegítő Központ

• A létminimum alatt