Skip to main content

Létminimum most

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma

Összesen

Egy főre

Egyedülálló nő

12 779

 

12 779

Nyugdíjas nő

10 223

 

10 223

Egyedülálló férfi

12 621

 

12 621

Nyugdíjas férfi

10 097

 

10 097

Anya+1 gyerek

10 317 + 8 534

18 587

  9 426

Házaspár

10 239 + 10 397

20 636

10 318

Nyugdíjas házaspár

8 191 + 8 318

16 509

  8 254

Házaspár 4- 1 gyerek

9 566 + 9 724 + 8 109

27 399

  9 133

Anya+ 2 gyerek

9 724 + 2 x 8 109

25 942

  8 647

Házaspár + 2 gyerek

9 320 + 9 478+2 x 7 863

34 524

  8 631

Házaspár + 3 gyerek

9 153 + 9 311 + 3 x 7 696

41 552

  8 310


Az év utolsó előtti hónapjában újabb 203 Ft-tal növekedett a létminimum, ami 24%-os növekedést jelent a minimális megélhetés szintjén, ami így már az elmúlt 11 hónapban összességében 41,2%-os emelkedést ért el. A novemberi hónapban az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek a hús és húskészítmények, az olcsó tea, valamint a téli ruházati cikkek árai. A karácsonyt semmiképp sem sorolhatjuk az olcsó ünnepek közé. A létminimum szintjén egy négytagú család az alábbi költségekkel kell, hogy számoljon:


Háromnapi élelmiszerköltség

1173,0

1 liter asztali bor (2 személynek három napra: 1,6 dl/fő/nap)

    79,0

1 üveg sör (2 személynek 3 napra: 0,8 dl/fő/nap)

    24,8

2 doboz Symphonia gyufával

    69,7

Karácsonyfa-állítás, gyertyagyjútás

  721,0

Ajándékok (3 napi munkabér)

2325,0

Üdvözlőlap két vidéki rokonnak

    35,0

Vendéglátás az ünnepek alatt (kávé, linzer, Deit üdítő)

  243,5

Rokonlátogatás közlekedési költségek nélkül (ajándékok: csoki, játék autó, könyv)

  877,6

Összesen

5548,6


Egy minimálbérért dolgozó embernek ezért az összegért csaknem 26 napot kell dolgoznia. Az a sejtésünk, hogy jó néhány családban ennek a minimális összegnek az előteremtése sem fog sikerülni az idei karácsonyra, de – reméljük, hogy nem hangzik cinikusan – nem ezen múlik majd az ünnepek boldogsága.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1991. december 10.

Újpesti Családsegítő Központ



Az elmúlt hónapban az Újpesti Családsegítő Központ bejelentette, hogy számukra beláthatatlan ideig szüneteltetni kényszerül létminimum-számítását. A beláthatatlan idő rendkívül gyorsan vált „beláthatóvá”. Keserű közleményünk után rendkívül sokan ajánlották fel segítségüket: alapítványok, vállalkozások, egyesületek, politikai pártok.

Az Újcsakö fennállása óta másodszor sietett segítségünkre a Soros-alapítvány. Neki köszönhetjük 1989-es várbéli „Léthatáron” kiállításunk megrendezésének lehetőségét, amely igazán ismertté tette létminimum-számításainkat. Most e számítások továbbfolytatásának lehetőségét köszönjük neki.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik felajánlották segítségüket számításaink életben tartásához, és annak ellenére, hogy e gyors segítséget nem vettük igénybe, kérjük, ha érdemesnek tartanak minket rá, támogassák az Újcsakö egyéb tevékenységét lehetőségeik szerint.

Mezei György
az Újcsakö vezetője



















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon