Létminimum most

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma

Összesen

Egy főre

Egyedülálló nő

15 185

 

15 185

Nyugdíjas nő

12 148

 

12 148

Egyedülálló férfi

15 011

 

15 011

Nyugdíjas férfi

12 009

 

12 009

Anya + 1 gyerek

12 096 + 9951

22 047

11 023

Házaspár

11 922 + 12 096

24 018

12 009

Nyugdíjas házaspár

9537 + 9667

19 214

  9 607

Házaspár + 1 gyerek

11 012+11 186+ 9041

31 239

10 413

Anya + 2 gyerek

11 186 + 2x9041

29 268

  9 756

Házaspár + 2 gyerek

10 647 + 10 821 + 2x8676

38 820

  9 705

Házaspár + 3 gyerek

10 408 + 10 581 + 3x8436

46 297

  9 259


A négytagú „típus”-család egy főre eső létminimuma vészesen közeledik a 10 000 Ft-hoz. Emlékeztetőül: 1991 májusában a létminimum 7197 Ft volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt egy év alatt több mint egyharmadával (34,8%) növekedett a minimális megélhetés költsége.

Az áprilisi növekedési ütem kétségkívül kisebb, mint amit az utóbbi hónapokban megszoktunk (1,3%). Ez nem jelenti azt, hogy az árak stabilizálódtak. Az általunk figyelt árucikkek, szolgáltatások árainak egyharmada az elmúlt hónapban is változott. Igaz, először fordult elő, hogy több árucikknek csökkent (83), mint növekedett (66) az ára.

Az árnövekedés elsősorban az újonnan megjelenő szezonális ruházati cikkeket érintette. Jellemző, hogy egyes magyar és kelet-európai gyártmányú háztartási cikkeknek pár hónapon keresztül csökken az ára, majd eltűnnek a piacról, átadván helyüket más árfekvésű s minőségű nyugat-európai termékeknek.

A folyamatos elszegényedés mellett egyre több szó esik a szociális célú pénzeszközök felhasználásáról. 1991-ben a fővárosi önkormányzatok 1,8 milliárd Ft-ot osztottak ki segélyként. Összehasonlításul: 1992-ben a fővárosi lakosság lakáscélú esedékes törlesztési kötelezettsége – csak az OTP felé – több mint 4 milliárd forint. A hagyományosan rászorultságot vizsgáló segélyezési rendszer a lakosság alig több mint 10 százalékát (214 ezer embert) érte el. A tavaly folyósított egy főre eső átlagos segélyösszeg 8440 Ft volt. 1991-ben 92 675 Ft kellett a létminimum eléréséhez. A segélyezettek így átlagosan a létminimum 9,1 százalékát kapták kézhez állami segély formájában.

Idéznénk egy jelenleg folytatott vizsgálatunk részeredményét: közel 300, önmagát létminimum alatti szinten élőnek minősítő újpesti család átlagosan a létminimum 73 százalékából fedezi megélhetését.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1992. május 5.



Újpesti Családsegítő Központ















Megjelent: Beszélő hetilap, 19. szám, Évfolyam 4, Szám 19