Skip to main content

Lőportár Albertfalván

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
N&n Galéria 4 tsa





A régi épület lőportárnak készült 1780 körül, az új épület 1998-ban diplomatervként kávézónak. A kettő együtt zenetár.

A régi épület kő, tégla, fafödém a boltozat fölött, cserép. Masszív, zárt tömeg. Az új épület mai anyagokból van, a régi léptékében. Elölről üvegfal, hátulról forgatható üvegfal: így az egész belső kitárható. A két bütühomlokzat és a lapostető nyers vasbeton. A főút felől rámpán vagy lépcsőn, de szintben is elérhető kávézó a föld alatt kapcsolódik a régi épülethez. Kettejük metsződéséből adódik a hidraulikus emelőként működő színpad. Alul lehet előkészíteni, felül pedig előadni. A kávézót és a koncerttermet kiegészíti egy lemezbolt és egy iroda, amelyek a régi főépület melletti kisebb házakban kaptak helyet.

A lőpor robbanásveszélyes, ezért a tároló kívül épült a városon, messze a lakott részektől. Ezért jó zenés szórakozóhelynek is. Zseniális kürtős szellőzőrendszert alakítottak ki támpilléreiben, ezek ma is működnek, ideális szellőzési alapot biztosítva egy koncertteremhez.

Kísérlet valami szép régi újjáélesztésére.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon