![Nyomtatóbarát változat Nyomtatóbarát változat](/sites/all/modules/print/icons/print_icon.gif)
A helyszín a városias beépítés szélén spontán módon kinőtt, szedett-vedett bádogváros: a piac, az urbánus élet mozgalmas és vidám fóruma. Nyitott hely, átszőve kis utakkal, ahol a térfalat elárusító bódék alkotják. Séta, bámészkodás, kötelezettség nélkül. Ugyanakkor rendezetlen és bizonytalan csomópont, amely éles kontrasztban áll a földszintes falusi házakkal, a nyugodt parkkal, a városi kereskedőházakkal. Ide kerül a könyvtár, amely megörökli a piactól az átjárhatóságot, a szabad mozgás lehetőségét. Bejárati szintje a földbe süllyed, felette az áttört tömegen keresztülvonulhat a városi gyalogos forgalom. Így a modern könyvtár kettős funkciója – a korlátozás nélkül használható közösségi terek (kávéház, kiállítótér, előadó stb.) és a szigorúan ellenőrzött városi intézmény egysége – kibővül egy harmadikkal: a körbezárt udvar a külső tér részévé válik, a járókelőket az épületbe invitálja. Úgy „gyalogolhat át” rajta bárki, hogy a belső tér két zártabb rétege érintetlen marad: a cél csak az út lerövidítése, ücsörgés a könyvtár lépcsőin, színházi előadás megtekintése vagy hűsítő találka az udvarra kitelepült kávéházi teraszon.
A belső közösségi terek és a könyvtár bejárati fogadócsarnoka, az új köztér felé fordul. Innen, a süllyesztett bejárati szintről érhetők el függőleges közlekedőkön keresztül az épület „tornyai”: a gyerek és a felnőtt könyvtárak, amelyek között a kapcsolat a legfelső szinten áll helyre ismét egy-egy zárt és nyitott hídon keresztül. A szoborszerű tömeget a falak véletlenszerű perforálása, a színes téglaburkolat és a falnyílások körüli fabetétek oldják. Az opponens szerint a tervezett könyvtár afféle „első mohikán”, amely új minőséget és erős kontrasztot teremt a létező és az új között.
Friss hozzászólások
6 év 27 hét
9 év 5 nap
9 év 4 hét
9 év 4 hét
9 év 5 hét
9 év 6 hét
9 év 6 hét
9 év 8 hét
9 év 8 hét
9 év 9 hét