3 hozzászólás
Nyomtatóbarát változat
Amerika elviselhetetlen. Nem elég, hogy ránk erőlteti öntelt külpolitikáját, militáns globalizmusát, mátrixos tömegkultúráját, erre tessék, még ez is: az USA Kelet-Európában titkos CIA-gulágokat működtet, ahol zavartalanul kínozhatja a fél al-Kaidát. A bizonyítatlan állítás, miközben rohamtempóban médiakarriert csinált, határozott tényből bizonytalan ténnyé, majd nagyon is elképzelhető lehetőséggé mutált – elvégre ezekből mindent kinézünk.
Lapzártakor összedőlt a magyar és a román hinterland-teória, jelenleg a lengyel kormányfő vizsgáltatja, volt-e tudtukon kívül amerikai kínzóláger az országban? Ezt állítja ugyanis egy neves emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch, amely az utóbbi időben leginkább „titkos CIA-repülőgépek” le- és felszállását monitorozza. Holott hasonló vehemenciát várnánk a következő országok tekintetében: Kína, Irán, Kuba, Líbia, Szíria, Szudán, Szaúd-Arábia. Mindegy.
A HRW és a Post említett cikke mellett a világ egy nem igazán Amerika-barát nézeteiről ismert, volt ENSZ-hivatalnok interjúját tekintette forrásnak, amelyet az illető az Il Manifesto című olasz kommunista lapnak adott. A hazai sajtó egy kis részének (origo, Magyar Hírlap) becsületére legyen mondva, utánanéztek annak, mit (nem) mondott Cherif Bassiouni, és lám: „Nem állította tényként az Il Manifestónak az ENSZ volt afganisztáni raportőre, hogy Magyarországon, Romániában és Lengyelországban titkos CIA-börtönök lennének. (…) A jogászprofesszor válaszlevelében közölte, nincs személyes tudomása arról, hogy a Washington Post által közölt titkos börtönökre vonatkozó információk igazak lennének”, az olasz lap csak a jogi álláspontja felől érdeklődött.
A konstrukció megértéséhez az ex-ENSZ-ember egyetlen mellékmondata még hiányzik: „…ám nem tudom kizárni, hogy történtek ilyen dolgok” – tette hozzá. Az EU erre alapozva kérte „magyarázatra” az Egyesült Államokat emberijogilag – miközben, mint a Wall Street Journal vezércikke találóan írta, éppen az EU bizniszel ma is Szudánnal és Iránnal. Ennyi rosszhiszeműség és kettős mérce láttán Amerika kisszámú barátai dermedten néznek, mint azok a kínai szektatagok, akiket a kommunisták azért üldöznek, mert egy helyben állnak a városi parkokban.
Az amerikai lap bizonytalan állítására, az olasz lap teljes ferdítésére és szakértőnk „mégis van benne valami” sejtetésére épült egy egész publicisztikai sorozatvetés. Olyan írások születtek, mint pl. Horváth Gáboré (Nehéz barátság. Népszabadság, november 5.), aki washingtoni tudósítóként évek óta az elfogulatlanság látszatát is kerülve, nyílt gyűlölettel szemléli a Bush-adminisztráció ténykedését: „Az USA terrorellenes politikájával nemcsak magát, de szövetségeseit, a kelet-európai országokat is bajba sodorja – ezért magyarázattal tartozik a nemzetközi közvéleménynek. (...) Bush a jelen állás szerint nemcsak az amerikai választóknak tartozik bocsánatkéréssel és részletes magyarázattal, hanem a demokratikus Amerika barátainak is.”
És mi van, ha igaz? Tegyük fel, az USA titkos repülőgépeken terroristákat szállított ká-európai börtönökbe, hogy ott megkínozza őket. Mi lenne a fő gond a történettel: az, hogy megteszik, vagy az, hogy itt teszik meg, ahelyett hogy szépen hazavinnék a mocskos kis antiterrorista magánháborújúkat oda, ahová való: Beverly Hillsbe? Milyen üzenetet küld a civilizált világ számára Amerika, ha elkeni a kínzások kérdését? Rosszat. Ha azonban – mint azt Charles Krauthammer a Weekly Standardben fejtegeti – eleve kizár mindenféle kemény bánásmódot, akkor a terroristáknak azt üzeni: nálunk minden megúszható. Amerikának szerintem is egyértelművé kell tennie: terrorista tömeggyilkosok esetében nem zárja ki eleve, elvi alapon, minden esetben – ha nem is a kínzást, de a szigorú vallatást.
Egy másik kitűnő neokon publicista, Andrew Sullivan nagy visszhangot kiváltott írásában bizonyította: a vízfullasztásos módszert, a hírhedt „waterboarding”-ot a Bush-adminisztráció nem tartja kínzásnak, a XVI. századi szadista vallatók azonban igen. Ez valóban botrány, a civilizált világ sem morális, sem praktikus okokból nem süllyedhet a barbár államterrorizmus szintjére. Ezért is üdvözlendő, hogy a szenátus a napokban nagy többséggel elfogadta John McCain szenátor törvénymódosítását, amely végre egyértelművé teszi: az Egyesült Államok soha, semmilyen körülmények között nem alkalmaz kínzást a terror elleni háborúban. Ehhez azonban nagyon szigorúan meg kell határozni, mit értünk pontosan kínzáson és vész esetén történő alkalmazáson. Jelenleg ugyanis az Amerika-ellenes baloldal és az iszlámista propaganda mindent annak tart, amit csak akar. Márpedig emberéletek ezrei múlhatnak egyszerű szavakon.
A CIA-börtönökről lapzártáig egyetlen árva bizonyítéknak még az árnya sem tűnt fel a valóság horizontján – hiába. A konszenzusos európai alapállás: nincs, de lehetett volna. Welcome to Europe.
(A rovat megjelenését a Centre for the New Europe támogatja.)
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
'Centre for the New Europe' - hoppa, bocsanat!
by szlevi - 2006-05-24 21:46
Az iment felfedeztem a cikk alatt a "rovat megjelenését a Centre for the New Europe támogatja" zarojeles megjegyzest - mar ertem, kedves Seres mester.
Utolagosan elnezest kerek, hogy tajekozatlanul partatlansagot, ujsagiroktol elvarhato alapossagot kertem Ontol szamon, kedves Seres mester - figyelmetlensegemre nincs magyarazat... elismerem, egy, a gigantikus olaj- es gyogyszeripari multik altal mukodtetett lobbihalo penzebol finanszirozott rovatban remiszto naivitasra vallana partatlansagra, tenyekre epulo kijelentesekre szamitani.
Viszont ha mar itt tartunk, a kedves betevedo olvasoknak azert felvazolnam a hatteret, nehogy mas is tajekozatlanul partatlan, tenyekre epulo cikket kerjen szamon Onon, kedves Seres mester. Hiaba, a jo szivem...
A Centre for the New Europe 1993-ban lett alapitva, az International Policy Network tagja, alapvetoen ujsagirok illetve donteshozok "tajekoztatasa" celjabol (rosszmajuak penzelt dezinfomacionak hivjak az ilyesmit, magyarosan a 'kilora megveszik' kifejezes is megallja a helyet, de en nem vagyok rosszmaju...)
Hivatalosan "free trade", "liberal", "free market" szavakkal teletuzdelt bekezdesben taglalja sajat tevekenyseget - ez persze, amint azt alabb olvashatjuk, nyilvanvaloan nem tobb, mint szanalmas hazugsag.
1. Information Policy Network
Ez a kozpontu halozat TOBB TUCAT, csaknem teljesen nyiltan avagy gondosan takargatva mukodo szervezeten keresztul szolgalja letrehozoinak/tamogatoinak, a legnagyobb olaj- es gyogyszeripari cegeknek erdekeit. Egyesek az 1955-os alapitasu hirhedt Institute of Economic Affairs utodjanak tekintik, masok a szinten hirhedt Atlas Foundation/Atlas Economic Research Foundation brit kiadasakent emlegetik.
Kapcsolati haloja a teljes vilagra kiterjed, beleertve a White House Writers Group elnevezesu mega/multicegek befolyasos lobbiszervezetet (G.H.W.Bush adminisztraciojanak prominens kepviseloi alapitottak).
Fobb torekveseik:
- ellenzik a fejlett orszagokban mestersegesen az egbe tornaszott arakon forgalmazott gyogyszerek olcsobb forrasokbol torteno importjat,
- ellenzik olcso AIDS gyogyszerek fejletlen, AIDS-sujtotta orszagokban torteno piacra dobasat,
- minden lehetseges forumon tamadjak a Kioto Protokollt,
- tagadjak a klimavaltozas tenyet, az azt tamogato tumanyos tenyeket elutasitjak
- minden eszkozzel lobbiznak a mara csodbe jutott szelsoseges amerikai szoftverszabadalmi rendszer europai bevezeteseert
- tamadjak a nyilt forraskodu, szabad szoftverek terhoditasat
- minden forumon tamogatjak a teljesen eladosodott afrikai orszagok vizkeszletenek privatizalasanak otletet.
Fontosabb publikacioik, bejelentesei ill. egyeb informaciok erre: International Policy Network
Legfobb tamogatoik a vilag legnagyobb es leggazdagabb multicegei, mint peldaul az Exxon Mobil, Pfizer, Microsoft stb.
2. Centre for New Europe
Seres mester igen buszke lehet muvere, mert cikke tokeletesen passzol az IPN-tag CNE celjaihoz:
- tamadni, lejaratni az amerikai multicegek ill. az oket tamogato amerikai politikai kurzus (pl Bush adminisztracio) ellenzoit,
- minden eszkozzel tamogatni a multicegek korlatlan piaci befolyasara epulo amerikai piaci modell europai bevezeteset
- a Kioto Protokoll teljes elutasitasa
- a klimavaltozas tenyenek elutasitasa, minden tamogatojanak lejaratasa, hiteltelenne tetele
Beveteleik az elmult harom ev soran:
2003
$40,000 ExxonMobil Foundation - Global Climate Change Program
2004
$80,000 ExxonMobil Foundation - Center for New Europe - USA
2005
$50,000 ExxonMobil Foundation
Forrasok:
ExxonMobil 2003 Corporate Giving Report
Exxon Giving Report 2004
ExxonMobil 2005 DIMENSIONS Report (Corporate Giving)
Gratulalok, Seres mester, nem 'gyenge a hattere'. :)
Remelem, azert nem adta magat olyan olcson, mint jobboldali kollegai buta magyarkent szoktak a masik oldalon...
A legmelyebb pont?
by szlevi - 2006-05-24 06:22
Ennyi suletlenseget ill. valotlansagot, csusztatast meg sosem olvastam Ontol egy cikkben, kedves Seres mester - gratulalok.
Amerikaban elo, The Nationtol a New Yorkeren at a Newsweekig mindent olvaso, NPR-t hallgato liberalis magyarkent kulon gratulalnom kell ahhoz a stilaris bravurhoz, ahogyan az amugy kinosan egyertelmu tudatlansagat, temaban valo jaratlansagat, kialtoan feluletes ismeretekre epulo egyoldalu velemenyet sikerult primitiv, nagyhangu, ordenare frocsogesse sullyesztenie.
Csak igy tovabb!
Seres László - Meddig kínoz minket Amerika?
by stereohuda - 2006-05-05 21:20
"Nem elég, hogy ránk erőlteti öntelt külpolitikáját, militáns globalizmusát, mátrixos tömegkultúráját, erre tessék, még ez is: az USA Kelet-Európában titkos CIA-gulágokat működtet"
Szerintem szanalmas, hogy egy tapasztalt ujsagiro igy osszemossa Amerika kulpolitikajat, tomegkulturajat es globalizmusat. Az amerikai tomegkultura -beleertve a zenet, filmet, es ruhazatot- egyreszrol nincsen senkire raeroltetve, masreszrol semmi koze az amerikai politikahoz. Egyszeruen biznisz, es mint olyan, addig sikeres, amig van ra kereslet. Senkinek nincs megmondva, hogy amerikai filmeket nezzen, rockot, bluest vagy jazzt halgasson, vagy levi's farmert hordjon. ez a vasarlok dontese, es tudom, hogy nehez szembenezni az europaiaknak azzal, hogy az elmult evszazadban az amerikai kultura kemenyen beelozte az europait, es hogy sokunk amerikai zeneken, filmeken es rajzfilmeken, es ruhakon nott fel. Az amcsi biznisz jobban megy, mint az europai, ez van. Az, hogy az osszes lany ismerosom Sex and the City-t meg Friends-et nez es nem magyar sorozatokat, az a magyar kulturara nezve szomoru, nem az amerikaira.
Annak meg, hogy a jelenlegi amerikai kormany erosen agressziv es elhibazott kulpolitikat folyat semmi koze nincsen az amcsi tomegkulturahoz.
Nagyon gyenge cikk.