Ambrus Judit

Nyomtatóbarát változat

Írjunk hát egy medve-dalt!
Minden medve tudja majd,
minden medve megtanulja,
két perc múlva fejből fújja:
medve-dal, medve-dal,
amit minden medve hall!
(Szabó T. Anna:





Nemzetközi medve-induló)

Medve-alapkutatások

Ha szinkron medvevizsgálatot végzünk, meg kell állapítanunk, hogy jelen medveállapotban a medvesajt, illetve macisajt, a mackós-méz, az Édes Kicsi Mackóm megszólítás és az elnézést kérő „ezer bocs és egy anyamedve” népszerűségi mutatója stagnál. Ezzel szemben a „jogging, a szabadidőruha, a wellness- és fitness-neműk” megjelenésével a mackónadrág népszerűsége nagymértékben csökkent (ha egyáltalán valaha volt neki), ezzel párhuzamosan (bár talán ok-okozati láncot nem kéne feltételeznünk) csökkent a medvetalp jelenléte a cukrászdákban, a medvecukor fellelhetősége az édességboltokban, a Mézes Mackó bolthálózat jelenléte a fővárosban, medvepuszi is alig-alig dörgölődik el két egyed között, s persze ahogy a medvedal, úgy a medvetánc is csak diakrón vizsgálat tárgyát képezheti. A tőzsdei medve viszont talán annyira közismertté vált, hogy manapság már nemigen választják bankok reklámállatává a medvét. Kutatásaink alátámasztják, hogy február másodikán rendületlenül a szegény-szerencsétlen, mit sem sejtő medvétől várjuk a tavaszt, de azért van annyi igazságérzetünk, hogy ha májusban sem sikerült meghoznia, nem korholjuk érte. Az égbolton nagy szeretettel keresgéljük a Medve csillagképet (Ursa Minor és Maior), de ez már második osztályos anyag, közvetlen az Esthajnalcsillag felmutatása után kápráztatjuk el barátainkat, ismerőseinket ezzel a mutatvánnyal.

A továbbiakban egy reprezentatív mintán végzett kutatásunk eredményét mutatjuk be, először közöljük a kérdőívet, a legfontosabb kérdéseinkkel, hozzákapcsolva a legjellemzőbb válaszokat.

---

Milyen jelzőket kapcsolna leginkább a medvéhez? (max. 3)

vidám, jó kedélyű, bölcs, éles eszű, falánk, torkos, csekély értelmű, jó szándékú, segítőkész, lompos-loncsos-és-bozontos, makacs, barátságos, csacsi, merengő, lassú, mélyen érző, melegszívű

Milyen jelzőket nem kapcsolna semmiképp a medvékhez? (max. 3)

karcsú, gyors, sovány, törékeny, sportos, szisztematikus gondolkodású, sebes, válogatós, lobbanékony, szívesen kockáztató, megfontolt, anorexiás, alvászavarokkal küzdő

Milyen foglalkozási ágakban, milyen szakmákban tudja leginkább elképzelni a medvét? (max. 3)

óvó bácsi, óvó néni, tanár, filozófus, postás, szertáros, portás, pilóta, boltos, orvos, gyerekorvos, taxisofőr

Milyen foglalkozási ágakban, milyen szakmákban nem tudja elképzelni a medvét? (max. 3)

szívsebész, olimpikon, jégtáncos, bármilyen sportolással összefüggő szakmában tevékenykedő, filozófus, píár-szakember, topmenedzser, termékmenedzser, bányász, lakatos, fogorvos, marketinges, természetgyógyász

Ön szerint általában egy medve sikerorientált?

a válaszolók 87 százaléka szerint a medve nem sikerorientált

Az előző kérdésre a válasz akár igen, akár nem volt: mit nyer egy medve?

szeretetet, törődést – a válaszok nagy százalékban ilyen jellegűek voltak, más típusú válaszok nem szignifikánsak

S mi az, amit biztos nem nyer?

olimpiát, politikai választást, sakkversenyt, lottó-ötöst, torna-VB-t, a királykisasszony kezét a mesében

Ön medvegyűjtő?

a válaszolók 71 százaléka nevezte magát medvegyűjtőnek

Ha igen, kb. hány medvéje van?

a magukat medvegyűjtőknek mondók legkevesebb négy, legtöbb 197 medvével rendelkeztek, az átlag medveszám 21 volt

Ha igen, szívesen odaadja medvéit a gyerekeinek?

a magukat medvegyűjtőknek mondók 59 százaléka nem szívesen adja oda gyerekének medvéit

Ha igen, mi a medvéi körében a nemek megoszlása?

a magukat medvegyűjtőknek mondók medvéi 91 (!) százalékban férfimedvék

Kedvenc irodalmi medvéi?

Micimackó élhosszal vezet, őt követi Dörmögő Dömötör, Balu, majd Brumi, a többi medve említése nem szignifikáns

Kedvenc medvenevei?

Dömötör, Brumi, Palkó, Mici, Panda, Dávid, Kovács Károly, Attila, Zsiga, Kismackó

Szokta kedvesét Macikámnak, Medvémnek stb. szólítani?

a megkérdezettek 64 százaléka szólítja kedvesét Macikámnak, Medvémnek stb.

Ha megvizsgálja családjában a medve/maci/mackó-becézéssel illetett egyedek számát, inkább férfiakat vagy nőket becéznek így?

a megkérdezettek 68 százaléka szerint inkább férfiakat illetnek a Medve stb. becézéssel

Ha megvizsgálja családjában a medve/maci/mackó-becézéssel illetett egyedek számát, inkább fiatalabbakat vagy inkább idősebbeket becéznek így?

a megkérdezettek 73 százaléka szerint inkább fiatalabbakat illetnek a Medve stb. becézéssel

Meg tudná határozni a medve-becézettek átlagéletkorát?

erre a kérdésre született a legtöbb „nem tudom” válasz, a válaszolók válaszainak átlaga: 13 év

---

Mint láthatjuk, volna mit tennünk, főleg a medveszexizmus felszámolása érdekében, szinte hihetetlen a medvepálya ilyetén elférfiasodása (még foglalkozásként is egy szem nőit jelöltek meg, az óvónőt, példátlan!). Láthatjuk emellett azt az ordító ellentmondást, hogy miközben a világ a sikerorientált, kommunikatív, vezetésre kész típust preferálja, egyre elhatalmasodik a felnőtt lakosság körében a medvegyűjtés, egy kis sziget megőrzése, egy olyan szigeté, mely tele van olyan egyedekkel (mackókkal), akik nemhogy győzni-nyerni képtelenek, de a versenyszellem még csak látóterükbe sem kerül.

De akkor mit eszünk rajtatok, mackók?


Fel kell tennünk a kérdést, hogy ha ezek a dörmögő állatok egyáltalán nem képviselik azokat az értékeket, melyek mentén a társadalom dolgos tagjaiként fejlődni szeretnénk, akkor mit eszünk mégis a mackókon? Bizonyos kutatások szerint azért hatalmasodott volna el rajtunk a medvemánia, mert a medve az a lény, amelyik az édességért (ld. méz, málna, édes élet stb.) olyan kockázatokra képes, melyek minket elismeréssel töltenek el. Mernénk bárha mi is méhekkel hadra kelve a minket megillető mézmennyiségért küzdeni! Mernénk bárha mi is mások akadékoskodásaira, szurkálásaira fittyet hányva az édes életre hajtani! Más kutatások szerint a medve nagy szőrzete, lomha mozgása nyugalmat sugároz, olyan állat képét mutatja, amelyben meg lehet bízni, akire támaszkodni lehet, aki nem hedre, akinek mind az állóképessége, mind a határozottsága biztonságot nyújt. A medve erős, ezért fizikai támasz, a medve ritkán változtatja a véleményét, ezért szellemi támasz is.

Lássuk hát a medvét!

Azaz, kezdjünk már a tárggyal foglalkozni, jelesül, mi a helyzet a medvepiacon, milyen medvetermékekkel találkozhatunk, különös tekintettel a medve-könyvpiacra. Ám mielőtt a tárgyra térnénk, még néhány fontos tényezővel számot kell vetnünk.

Medve-píár, azaz Klimt vagy medve?

Minden kisiskolás tudja, hogy mindennek az alfája és ómegája a píár. Ha valaki ezt a kisiskolát nem hajlandó kijárni, akkor menjen el szántóvetőnek, órásnak, időelemzőnek vagy bonyolítónak. Mese nincs, a medvepiacon is nagy a píárfüggőség, s ezért minden termék eladhatóságánál figyelembe kell vennünk, hogy 1. vinné-e a medvevédjegy a terméket, vagy a mackó az eladási mutatókat nem emelné; 2. az a medve-márka, amelyikre támaszkodunk, maga mennyire vásárlásfokozó. A második pont alátámasztására nézzük csak meg a Disney–Mici-sorozatot. Az évszakok vagy az állatok bemutatásához ugyan semmi szükség nem volna Micimackóra, de Micire támaszkodva biztosítjuk, hogy a nagyobb odafigyelést követelő oldalak miatt sem fog berzenkedni az olvasó. Micimackó itt olyan szerepet tölt be, mint a kortárs irodalom bemutatásánál Kepes András. Az első pont számbavételénél pedig a piac kutatásakor meg kell vizsgálnunk, hány vevőt hoz a medve. Mert ha kiadunk egy mesegyűjteményt, Rongyos Mackó kedvenc meséi címmel (Zagora 2000 Kft., é. n.), s beleválogatjuk a Csizmás Kandúrt, A három kismalacot, a Csipkerózsikát, a Piroska és a farkast és hasonló közismert meséket, akkor a medve-védjegy (Rongyos Mackó) valószínűleg növeli az olvasókedvet. Ám ne essünk túlzásokba. Például, ha el akarunk adni egy képzőművészeti kiállítást, amelyben egy kisméretű bronzmedve és egy kisméretű Klimt-kép szerepel, a kiállítást inkább illessük Klimt és kora, mint Medvekultusz címmel. Természetesen itt nem a kiállított tárgyak száma vagy minősége dönt, hanem az, hogy a célközönség számára mi jelent inkább lépre csaló mézes madzagot.

Medvekönyvészet, azaz két kicsi medve baktat a hegyre…

Ha a medve-píár területén már otthonosan mozgunk, akkor vessünk még egy pillantást a medvekönyvészetre. A medvekönyvészet vizsgálatakor igen érdekes dolgokra bukkanhatunk. A könyvészeti gondozatlanság és túlgondoskodás széles skáláját képes felmutatni a macikönyv. Az egyik végletre példa az Alexandra Brumi Bandi sorozata, melynek se szerzője, se fordítója, egyedül az illusztrátort fedi valami titokszó. A másik véglet zavarba ejtő példája az a mackós könyv, Az elveszett maci (Preticon Kft., 2004), amelyben egy fia szó nincs, de van külön fordítója és külön lektora is. (Nem akadna valami állás a kiadóban?) Érdekesség még, hogy a mackós könyvekben sok esetben se fordító, se szerkesztő nincs feltüntetve, ezzel szemben az egyik sorozat minden egyes darabjának van például termékmenedzsere. De vicces az a megoldás is, mikor közlik a rajzoló személyét, a szerkesztőjét, de azt csak leshetjük, vajon ki lehet a szerző… (Karácsonyi képeskönyv. STB Könyvek, é. n.)

Ursus ludens

Az is megérne egy (több) elemzést, hogyan lett az irodalom (a kultúra) nagyon is komolyan veendő alakjából, a rettenetes, a félelmetes, a rettegett fenevadból, a medveénekek ihletőjéből, Zrínyi Idiliumának feneállatjából („De mi vagyon fenébb iszonyu medvénél? / Ez is szerelemben nem mint kegyetlen él, / Zöngnek az kősziklák ű bömbölésével, / Társot keres magának sok mesterséggel.”), Babits, József Attila még igencsak medveszámba veendő láncos vagy mancsos fajtájából ilyen bájos, ölelgethető, szeretnivaló nyekere. Hogyan lett a fenséges Ursuból (Jókai Szegény gazdagokjának medvéjéből) Ursus ludens?

De ha már így esett, vegyük végig, mit kínál a szeretnivaló-medvék tára. Már a legkisebbek is, a papíralapú könyvet még csak távolról szemlélhetők is kaphatnak medvetáplálékot. A Jó éjszakát! sorozatnak van medvés kiadása, a medvékkel már textilkönyvben is megismerkedhet a felnövekvő medveimádó nemzedék. Aztán van fa medvekönyv, kicsi, medvealakú, hogy rágható-e, nem derül ki róla, a Dioné Kft. forgalmazza, s csak sok szerencsét kívánhatunk a kis, négy falapból álló könyvecske forgalmazásához, mert az ára (2250 Ft) kissé erősnek tűnik. Aztán jönnek a leporellók, illetve a keménylapos kis könyvek, ilyen a már említett Brumi Bandi-sorozat az Alexandrától, viszonylag kedves, bár kissé édeskés rajzokkal, kicsit ergya szöveggel. A legviccesebb ezek közül a Brumi Bandi otthon. Egy hőn vágyott, automata, önjáró maciról szól. Szegény maci mindig panaszolkodik, hogy unatkozik, vajon mit csináljon, s az anya valahonnan a távolból, mint egy isteni hang, vezéreli, hogy 1. pucolja ki a cipőjét – maci kipucolja; 2. készítse be a táskáját – maci bekészíti; 3. játsszon cirkuszosat – maci nem cirkuszol, illetve épp hogy cirkuszol; 4. maci bejelenti, hogy vége a cirkusznak, mama szól, keresse meg a sapkáját – megkeresi, sőt, talál egy kacsát is; 5. ennél a pontnál maci felnőtté válik, mert maga jelenti be, hogy kimossa a megtalált kacsát; 6. itt maci újra elbizonytalanodik, mert ugyan közben már meg is mosakodott, de most végképp nem tudja, mitévő legyen, erre a távoli anyahang ráébreszti, hogy már későre jár, eltelt a nap, mossa meg a fogát, s feküdjön le. Tulajdonképpen nem is olyan rossz, árváknak vagy az Unión túl elhelyezkedő anyákkal bíró hazai porontyoknak kifejezetten ajánlott olvasmány. Persze egy olvasni tudó csemetének ez már kevés, egy nem tudónak meg fel kell olvasni, akkor meg hová lesz az önállóság?! Mindegy. Macis keménypapíros könyvből van még kisvakondos (Zdenek Miler: A kisvakond és a mackók. Móra, 2003), s a kisvakondos sorozatban igazán nem csalódhatunk. (Bár mintha ez a kisvakond kissé megkopott volna a gyerekkori kisvakondjainkhoz képest, sebaj…) Van elbújós mackós, őt meg kell keresni különféle lapokon (Ursula Muhr: Hová bújt a mackó? Egmont, é. n.), s bár a rajzok nem a legjobbak, de legalább nem cukrosak. Van számolós leporelló (Ute Lutz: Tíz kicsi maci. Egmont, 2003), hát nem a legszebb, s az egyetlen truváj benne, hogy visszafele veszi a számokat. S van nagy örömünkre Mészöly Miklós Bánatos medvéje (Universum, é. n.), ezt a medveművet egyébként egy most megjelent medveválogatás is közli (Mackómesék. Palatinus, 2003).

Játékos medvék öregebbeknek

Kicsit nagyobbaknak (már lapbarát-korúaknak) igen szép a medvekínálat. A Boribon-sorozat (Marék Veronika: Boribon és a 7 lufi, Jó éjszakát, Annipanni, Annipanni, hull a hó!, Boribon születésnapja. Pagony Könyvek, 2003, illetve 2004) egy Boribon nevű kismedvéről szól, s Annipanniról, aki vigyáz rá. Kedves kis könyvek, a hetvenes évekből köszönnek vissza a képek, amikor még Reich Károly medvéi vackorultak, mikor még az ő bánatos medvéje bámult ránk a leporellókból. (Osvát Erzsébet: Az álomszuszék medvebocs. Minerva, 1983) A Pagony a kis könyvek tanúsága szerint nemcsak Budapest első és egyetlen gyerekkönyvesboltja kíván lenni, de könyvkiadásba is kezd. Ha ugyanolyan nagyszerű ötletekkel állnak elő a könyvkiadás terén, mint amilyen mesés maga a bolt, akkor sok fantasztikus gyerekkönyvet lesz módunk olvasni. Boribon után egy másik nagyszerű mackós sorozat ajánlkozik, Jutta Langreuter – Vera Sobat: Kismackó óvodába megy, Kismackó nem tud elaludni, Kismackónak kistestvére születik (Egmont, 2004). A figurák egészen medvésre vannak véve, először meghökkenünk rajtuk, de amennyit kacagnak ezek a mackók, amilyen üdítően rossz (politikailag korrekten: eleven!) ez a kismackó, az egészen feldobja az embert. Van még egy nagyon finya kis sorozat (a medveirodalom szempontjából érdemes már-nem-lapot-tépő korba kerülni!), az Alfi. Vicces, mert Alfi a Passage Kiadó gondozásában még Macó volt (Catherine Walters: Mikor lesz itt a tavasz? Passage, 1999), de hát tagadhatatlanul mindhárom könyvben ugyanarról a medvéről van szó. Az első részben még nincsen testvére, egykeként szeretne mindig jót, de hát ez nem feltétlen sikerül neki. Aztán megszületik két kistestvére, és Alfi továbbra is fenntartja jóra törő terveit (Catherine Walters: Aludj szépen, Alfi mackó!, Csak óvatosan, Alfi! Egmont, 2003). Ekkor, hogy szórakoztassa a még apróbbakat, mindenfélét kieszel a testvéreihez képest már nagy, de mégis igen kicsi bocs. Ezeket a szőrős bocs-gombolyagokat nézegetve az emberben megválaszolódnak az esetleges „mifenéért tört is ránk ez a medvemánia” kérdések. Ezeket a gombócokat tényleg nagyon meg lehet kedvelni. Még egy szerethető könyvet tennék ugyanennek a korosztálynak a polcára, a Mackóvárost. (Amanda Barlow: Mackóváros. Holló és Társa, é. n.) Ez afféle foglalkoztató, van benne ezernyi lefényképezett játék mackó, és sokféle feladatot kell megoldaniuk az olvasóknak. Nemcsak a mackókák képei pompásak, de igen jók a szövegek is, az ember sajnálja, hogy milyen kevés itt a szó, de hát mindent nem lehet, azért ideidézek a Zsongás és Dörmögés című mackólapból (Méhek és Mackók Meghitt Magazinja) egy cikket: „Újra nyílik a Mézes Mackó. Ali Baba és a 33 megmaradt rabló vállalkozásában felújították a Mézes Mackót: az egykori híres falatozó sok-sok év szünet után a napokban nyitja meg kapuit. Csak néhány dolog a pazar kínálatból: lekvárok 244 ízben, méz 36 ízben, méz és lekvár összecserélése legfeljebb egy ízben!”


Nagyobbaknak játszó medvék


Ha az ember még idősebb lesz, sajnos kezd igen vegyessé válni a medveíz. Van ilyen is, olyan is, jó is, rossz is. Verskedvelő gyerekeknek több medvés kötet is kínálkozik, Gyárfás Endre: Dörmögőék nagy mézeskönyve két borítóval is megtalálható a könyvesboltok polcain (Alexandra, és mindkettő évszám nélkül), elég riasztó rajzokkal s elég közepes versekkel, s van még egy Gyárfás-féle medvés verses mesekönyv, a Dörmögőék Vidám Parkja és csodajátéka (Ciceró, 1997), ez legalább fekete-fehér, s a képi világ így nem tud úgy borzasztani. A másik medvés verses mesekönyv Tóth Krisztina bőröndjéből került elő, A londoni mackók címet viseli, talán a bőrönd legsikerültebb darabja (Tóth Krisztina – Rutkai Bori: A londoni mackók. Csimota, 2003). A képek is elég vonzók, a fent említett Mackóváros képiségéhez hasonlítanak leginkább, fotózott játék mackók, ezúttal kollázsba illesztve. A mostani mackós verskínálatból ez a legjobb („Kézenfoglak, fütyülök a gondomra, / elmegyünk a repülővel Londonba. / Hogyha futunk, elérjük a repülőt, / veszünk gyorsan kettő jegyet, leülőt.”). Azért azt megjegyezném, hogy Móricznak még nem sok lövése lehetett a píárról. Képes volt az állatmeséiből (Móricz Zsigmond: Állatmesék. Papirusz Duola, 2003) a medvét megéneklőnek a „Többet ésszel, mint erővel” címet adni, így ember legyen a talpán, aki ezt a verses mesegyűjteményt eladja medvekönyvnek! (Pedig micsoda könyv, Reich Károly illusztrációival, s a belső borítókon ezer apró egérke, s persze, hogy az Iciri-picirivel kezdődik…)

Medvebocs

Hogy őszinte legyek, a Pagonyban, ahol a medvemustrát megkezdtem, az említetteken és a klasszikus medveirodalmon kívül (Mackó Úr, Dörmögő Dömötör, Brumi, Micimackó, Vackor, Macóka, Janosch medvéi stb.) további 13 medvés könyvet találtam. Ismeretterjesztő könyvet, mely csak a medvéket tárgyalja (Udo Ganslosser: Medvék. Tessloff és Babilon, 2003), könyvet Pajkos mackókról, Fülesmackóról és Dörmi mackóról, több Micimackón lovagoló könyvet, Disney-átiratban, szótár-átiratban és kondikönyv-átiratban, két állatmesés könyvet, mely tele van mackós történetekkel, s a többit nem is sorolom. A mai gyerekirodalom ilyen medveáradatára azért nem számítottam. Egyszerűen megálljt kellett parancsolnom a medvék ilyen nagyfokú hömpölygésének. Védekezésül emlékeztetnék a haszid történetére, aki képtelen volt felidézni a rendelt imát, ezért aztán végigmondta az ábécét. Egyik ima, mint a másik, majd csak összerakja az Úr. Ennyi medvekönyv láttán az lett az érzésem, csak fel kell dobnunk az ábécét, és fix, hogy leesik belőle egy medvés történet. Olvassák őket medveszeretettel.

• Kultúra