Skip to main content

[Olvasói hozzászólás]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Történelmi helycserés támadás a jogrend ellen (Beszélő, 5. szám)


Bár nem vagyok szabad demokrata, a „Beszélő”-t szívesen olvasom. Cikkei legnagyobbrészt tárgyilagosak, de néha bántóan felületesek, s nem ritkák a hajuknál fogva előráncigált párhuzamok sem. Ilyen hamis párhuzam az 1945. évi földosztás, az 1945–46. évi „népítéletek” és a jelenlegi kisgazdaakciók közötti hasonlóság keresgélése. Sz. M.-nek, a cikk írójának nyilván halvány fogalma sincs az akkori politikai helyzetről. Mert ha lenne, nem fogalmazna meg ilyen nyilvánvaló badarságokat.

Így például Sz. M. elfeledkezik egy csekélységről. A Magyar Kommunista Párt 1945-ben a földreform ellen fellépő erőkkel folytatott harcot nem egyedül vívta. Már a háború alatt megszületett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amelynek a Magyar Kommunista Párt mellett tagja volt a Szociáldemokraták Magyarországi Pártja, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt is. E pártok tagjai az 1945–46. évi forradalmi akciókba, az úgynevezett népítéletekbe is bekapcsolódtak. Ez történelmi tény.

Igen, valóban történelmi igazságtételről volt szó, a „történelmi” magyar uralkodó osztály, a földbirtokosok elleni harcról s a háború után összeomlott, Hitlert kiszolgáló Horthy-rezsim emberei visszatérési kísérletének meghiúsításáról. Meg kell a szívnek szakadni, amikor Sz. M. krokodilkönnyeket hullajt a horthysta jegyzőkért, s titokban nyilván a főszolgabíró urakért is. Mi köze ennek a Torgyán-féle „igazságtételhez”, amely távlatban éppen ezeknek az uraknak a visszatérését kívánja egyengetni.

Ami a kommunistákat illeti, az Sz. M. szerint nem létező kommunista párt az úgynevezett szabad választáson 1945-ben a szavazatok 17%-át kapta, 1947-ben közel 23%-át. Mennyit kapott 1990 tavaszán a nagy párt SZDSZ? Úgy emlékszem 21,39%-ot. Vagy talán az SZDSZ sem létező párt?

A pogromra vonatkozó eszmefuttatás sem stimmel. Nem a feketézők elleni népítéletek vezettek pogromhoz, hanem az a fasiszta szemlélet, amelyet a Horthy-rezsim politikája oltott be egyes néprétegekbe. A kommunisták és a szociáldemokraták mindig élesen elítélték az antiszemitizmus minden formáját, s erélyesen felléptek a pogromhangulat ellen is. Ám ha így haladunk – az SZDSZ segítségével – hátrafelé, mint most, újra megjelenik majd a pogromhangulat és a pogromlovagok. Csak nehogy ezt is a kommunisták cipőjébe varrja Sz. M.!

Egyébként a „Beszélőnek” ez a száma azt mutatja, hogy valami változóban van az SZDSZ berkeiben. Úgy látszik, megirigyelték az MDF antikommunista babérjait.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon