Skip to main content

[Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Kőszeg Ferenc úr részére


Október 10-i számukban a 23. oldalon Salgótarjáni mesterdalnokok c. képük helyesbítését követelem a következő módon.

A Beszélő kérje Olvasói elnézését az ízléstelenségért Hornyák Tibortól valamint személyemtől Dénes János ogy. képviselőtől.

Következő számában a Beszélő kérjen bocsánatot a Salgótarjáni mesterdalnokok „Hej, te bunkócska te drága” kísérőszövegű kegyeletsértő közlés miatt. 131 ártatlan áldozatról kegyelettel emlékeztünk meg, a Himnusz éneklése közben rögzíti fotósuk a pillanatot.

Ha kért közlésük elmarad a botrányt okozó szerkesztésért perelni fogom a Beszélőt a közlemény segítségül hívásával.

Budapest, 1991. október 21.

Dénes János ogy. képviselő



T. Dénes János!

Közöltük levelét, mert természetesen joga van rá, hogy az Önt érintő cikkünkkel vagy képünkkel kapcsolatban elmondja véleményét, kifejezze érzéseit.

A forradalom halottainak emlékét éppúgy tiszteletben tartjuk, mint Ön. Éppen e kegyelet tart vissza bennünket attól, hogy a tragikus sortűz színhelyén, néhány héttel a harmincötödik évforduló előtt olyan megemlékezésen vegyünk részt, amelyben a kegyelet napi politikai mondanivalójuk kifejezésével keveredik. Az MSZMP ízléstelensége – a salgótarjáni kongresszus – nem menti a másik fél ízléstelenségét. A gyilkosok tetemre hívása Magyarországon nem tartozik hozzá a gyászszertartásokhoz. Ez olyan vidékeken szokás, ahol a jog szerepét a vérbosszú elve tölti be.

Tisztelettel:



Kőszeg Ferenc



















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon