solt

Nyomtatóbarát változat

Az árverezőt magát, a hivatal árverési csoportjának vezetőjét, aki majd a valódi földárveréseket is vezényli, három napig képezték Veszprémben. Az a négy földigénylő, aki vállalkozott erre a bemutatóra, a nyilvános előadás előtt kétórás oktatást kapott.

A szereplők több alaphelyzetet mutattak be. Volt előzetes megegyezés a licitálók között, volt egyformán tartott tét, amikor második fordulót kell tartani, volt eredménytelen licit, amikor a törvény szabta maximális árcsökkentés mellett sem jelentkezett senki. A közönség a végén semmit sem kérdezett – bár a bevezetőben felhívták rá a figyelmét, hogy teheti. Pedig a falu vezetőin, a Kárpótlási Hivatal népes stábján s más érintett hatóságok, pl. a Földhivatal munkatársain kívül főképp kárpótlásra igényt tartó érdekeltek ültek vagy harminc-negyvenen az esemény színhelyéül szolgáló iskolai tornateremben. Inkább idős emberek. Egy kisebb csoportnyi bácsi a szomszéd faluból, az irodalomtörténetből ismerős Öcsödről rándult át, a többségiek volt helyi földtulajdonosok. Itt van például a cserkeszőlői kisgazdaelnök, jelenleg a vízügy alkalmazottja. A család hajdani földje éppen a vízügyi vállalat területén fekszik. Bizony, itt van a pesti doktor úr is, platinaszőke feleségével és kislányával. Idén mindenesetre az egykori birtokhoz jöttek nyaralni. A házaspár láthatóan komolyan érdeklődik az öröklött föld iránt. Itt ugyanis sokszorosát éri, mint néhány kilométerrel arrébb. Mint a település neve mutatja, itt régen is , szőlőművelés folyt, ami becsessé tette a területet. A hatvanas években azonban termálvizet tártak fel, s azóta nagy fóliás kertészkedés, valamint fürdőélet bontakozott ki Cserkeszőlőn. A telkek értéke megsokszorozódott. Nem csoda, ha a doktor úr két hetet is rászán, hogy alaposan tájékozódjék, s kiépítse a megfelelő kapcsolatokat.

Érdemes megismerkedni a licitálókkal is, mert ha az árverés egyelőre babra megy is, ők tényleges földigénylők Cserkeszőlőn. Nem egyszerűen kárpótlásra jogosultak, hanem olyanok, akik kárpótlási jegyükre vagy téeszvagyonrészükre földigényt jelentettek be. A licitben való részvételnek ez a feltétele. Ám ha valaki benevez egy földterületért folyó licitbe, ezzel vagyonjegyét le is köti, s ha végül is visszalép, csak veszteséggel vonulhat ki. A vagyonjegy értékének 20 százalékát levonják tőle. A licit során szerzett földet pedig évekig nem adhatja el. A földigénylés határideje még nem zárult le, ezért végleges adat nincs, de a múlt hétig Szolnok megyében a mintegy 55 ezer kárpótlási igényből mindössze 500 földigénylést jelentettek be. Kisújszálláson például a kárpótlásra kötelezően elkülönített földalapnak csak az egyötödére futott be erre az időre kárpótlási földigény. (Az elkülönített terület nagyságát a megyei Kárpótlási Hivatal a mai gazdálkodó egység, téesz vagy állami gazdaság földjét érintő kárpótlási követelések összesítése alapján írta elő.)

Cserkeszőlőn a föld iránti igény alighanem sokkal nagyobb az átlagosnál, az itteni földtulajdon még a mostani bizonytalan időkben is biztos jövedelem. A licitálók szociáléja sejteti, hogy megfontolt befektetőkkel állunk szemben. Hárman középkorúak, egy pedig, farmernadrágos, kockás inges fiatal srác, már évek óta kertész bérelt földön. Az egyik középkorú úr a virágtermeltető vállalat területi ellenőre. Feltehetően alaposan ismeri a piacot. A másik – 50 hold után vár kárpótlást – jelenleg állatfelvásárló, a harmadik, aki szintén nagyobb birtok örököse, szövetkezeti főágazat-vezető. A falu polgármestere, egyébként állatorvos, kisgazda-támogatással nyerte el méltóságát, joggal remélhető tehát, hogy a magánvállalkozók útjában álló akadályokat, pl. azt, hogy a vízügy nekik nem bocsátott rendelkezésükre termálvizet a fóliák fűtésére, az új hatalmi és tulajdonviszonyok le fogják bontani.

• Belföld