solt

Nyomtatóbarát változat

A ’90-es választás eredménye kiegyensúlyozottnak mondható, de úgy tűnik, a régi és az új politikai struktúrák itt azóta is elkeseredetten birkóznak egymással. A megye fővárosának Fidesz-szervezete már 1990-ben kettévált, elég korán szétszakadt a debreceni önkormányzat polgármestert adó SZDSZ-frakciója, itt tört ki először a botrány a megyei bírósági elnökségi pályázatok körül. Hajdú-Biharnak négy országgyűlési képviselője – két MDF-es és két SZDSZ-es – cserélt frakciót a parlamentben, egyikük többször is. Volt gyógyszerkísérlet-botrány, volt privatizációs botrány, számos rendőrségen belüli botrány, s most legutóbb az 1992-ben kinevezett megyei főügyész, dr. Szeszák Gyula nyugdíjazása váltott ki bizonyos izgalmat.

Lassan, de biztosan terjed a szóbeszéd: Szeszáknak azért kellett mennie, mert az olajbotrány, amit felfedezett, egészen a kormány magas köréig csapott. Ez persze csak suttogás. Szeszák – egyelőre? – hallgat, csak személyes biztonságára vonatkozó kételyeinek adott hangot abban a levélben, amelyet a legfőbb ügyészhez írt.

A legújabb fejlemény

Tavaly szeptemberben – a megyei főügyész akkor mindössze fél éve volt hivatalban – különös kegyetlenséggel megöltek egy etióp orvostanhallgató-nőt a debreceni Nagyerdőben. A gyilkosság felfedezése után néhány órával a rendőrség közleményben sietett kijelenteni: a tett indítéka nem lehetett faji-etnikai természetű. Néhány nappal voltunk túl a kétegyházi cigányellenes pogromon és a turai mezőőr lövésein, amelyek két cigány életét oltották ki. A debreceni színes bőrű diákok felbolydultak. A rendőrség néhány nap múlva letartóztatta a megölt lány honfitársát és barátját. A főügyész jóváhagyta Hadere Abebe gyanúsítását s a nyomozást, ami rövidesen kizárólag Hadere bűnösségének bizonyítására irányult. (Magyar Narancs, 1993. március 11.)

A 23 éves etióp medikus több mint egy évet töltött fogságban mint a megyei főügyészség vádlottja, mígnem a múlt héten a megyei bíróság tanácsa bizonyíték hiányában fölmentette. Tettes nincs. Az ítélet indoklásának az a kitétele, hogy a gyilkosságot akár szkinhedek is elkövethették, inkább politikai és szakmai fricskaként értelmezhető. A vádhatóság – immár az új megbízott megyei főügyész, az előző helyettes – Hadere bűnösségének megállapításáért, a védő az ártatlanság kimondásáért fellebbezett, dr. Szeszák Gyula a tárgyalás után így nyilatkozott: a gyilkos szerintem is szabadlábon van (ti. Hadere – a szerk.).

A kinevezés

Az etióp gyilkossági ügy pikantériája, hogy Hadere védője, akinek sikerült megingatnia a vád bizonyítékait, dr. Kereszti Csaba, aki Szeszák Gyula elődje volt a megyei főügyész posztján. (Egyébként mindketten elismerően nyilatkoztak a másik szakmai kvalitásairól. Kereszti Csaba ezek szerint nem osztja a legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán véleményét, aki arra utalt, hogy nincs nagy véleménnyel Szeszák Gyula szakmai alkalmasságáról – MH, nov. 2.) Kereszti 1980 óta volt megyei főügyész, s 1992-ben, amikor a legfőbb ügyész megpályáztatta a hivatalokat, ismét benyújtotta pályázatát. Ő kapta a legtöbb szavazatot, a legfőbb ügyész azonban a harmadik helyezettet nevezte ki. A debreceni jogászkörök úgy tudják, hogy dr. Szeszákot, a széles körben megbecsült ügyvédet Szabó Lukács MDF-es képviselő beszélte rá arra, hogy pályázzon. Csakúgy, mint később dr. Sal bírót, aki azonban asztalt borított, s kikérte a bírói kar nevében, hogy pártpolitikusok üssék bele az orrukat a harmadik hatalmi ág ügyeibe. Így vagy úgy, Szabó Lukács ellenzékbe vonult, Szeszák pedig most nyugdíjba. Eltávolítása miatt – s a legfőbb ügyész eltávolítása érdekében – az MDF-ből jobbszélre távozók, Szabó Lukács és a piacpárti Balás István tiltakozott a parlamentben. A kormány és főleg a miniszterelnökhű Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke gondoskodott róla, hogy a Györgyi Kálmán kontra Szeszák Gyula kérdést szigorúan titokban, zárt körben feszegessék. A nyilvánosságot kizárták Györgyi Kálmán bizottsági meghallgatásáról, a jegyzőkönyv természetszerűen titkos. Csak nem államtitokról van szó?

Olaj- és rendőrmaffia

Sok régi barátja felrója Szeszák Gyulának Szabó Lukács kitüntető bizalmát, de az exfőügyész aligha pusztán emiatt vált kényelmetlenné. Olyan – egyesek szerint elfogadhatatlan – vehemenciával üldözte a bűnt, hogy néhány héttel kinevezése után már a megyei rendőrfőkapitányba botlott. S a főkapitány feleségének aránylag, de legalábbis a későbbiekhez képest mindenképpen ártatlan korrupciógyanús ügyeitől vészes gyorsasággal, alig fél év alatt olyan olajhamisító maffiához jut, amelyben nyakig van (lenne?) a megyei rendőrfőkapitány. Ha bűnüldöző szimatolásában gátolják – márpedig bizony gátolta a legfőbb ügyész, aki más megyéhez helyezte a szövevényes ügyet –, dr. Szeszák nem ismer szolgálati utat, testületi fegyelmet. Újabb és újabb korrupt rendőrkapitányokat fedez fel. Az országos rendőrfőkapitányhoz, a belügyminiszterhez fordul, miközben beadványok özönével bombázza felettesét, Györgyi Kálmánt is. Kell az ilyen ellenőrizhetetlen ember?

Dr. Papp Imrét, az időközben elbocsátott megyei rendőrfőkapitányt szintén dr. Kereszti Csaba képviseli perében. Szeszák Gyulát felváltotta helyettese, Nagy Kálmán dr., aki annak idején Kereszti Csaba kinevezése miatt távozott a megyei ügyészségről, s Szeszák Gyula hozta vissza; dr. Papp Imrét pedig a Békés megyei főkapitány-helyettes, akit a kétegyházi események során ismertünk meg. Fiatal, határozott, fegyelmezett rendőrtiszt. Annak idején azt akarta megoldani – a később történtek fényében sikerrel –, hogy a felperzselt Csurárokat eltávolítsa a faluból. Hajdú-Bihar megyében nagy fordulatszámmal folyik az újabb rendszerváltás.

• Belföld