Skip to main content

Rémálom II. – Freddy visszavág

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A horrorfilmek szívünkhöz nőtt szörnyetegei elpusztíthatatlanok: újra és újra visszatérnek, hogy újabb és újabb folytatásokon keresztül borzolják idegeinket. Ilyen a filmipar – és ilyen az élet.

A Használt Akkumulátor Feldolgozó Üzem (nevezzük HAF-nak vagy akár Freddynek) Mátrába telepítése nem mai ötlet. No de azért tudhatjuk, az elmúlt negyven évben is akadtak ám eredmények szép számmal, s ezeket bizony kár lenne elvetni. Hátha ez az idea is eme eredmények közé tartozik, gondolhatta a kormányzat s Dr. Tarján Lászlóné államtitkár, mikor Komenczi Bertalan SZDSZ-képviselő interpellációjára adott válaszában nemhogy garanciát nem adott, de még egy icipici gesztust sem tett arra nézvést, hogy esetleg máshová kellene telepíteni ezt az üzemet. Hiába, ezen a vidéken a környezetszennyező beruházások telepítése immár hagyomány, s kormányunk, tudjuk jól, ad a tradíciókra. Majd legföljebb szerelnek egy szűrőberendezést a főispánra…

Freddy újra itt van hát, s mi újra csak nem kérünk belőle. Az építkezés áll ugyan, de az államtitkári válasz bizony felzaklatta a kedélyeket. Amire egyszer már nemet mondott a lakosság, azt miért nem lehet lezárt ügynek tekinteni?

Tüntettünk hát. Két napon át kinn a félkész üzem előtt a gyöngyösi és gyöngyös-környéki polgárok leglelkesebb csoportja. A tüntetéshez a Mátravidék Természetvédelmi Klub, a gyöngyösi Fidesz- és SZDSZ-csoport, a Kör csatlakozott, a Kisgazdapárt és az MDF gyöngyösoroszi szervezete, a Zöldpárt és a Voks Humana mozgalom is. Jegyezzük meg zárójelben: annak idején az MDF kezdeményezésére indult aláírásgyűjtés a HAF építése ellen. Most: a Fórum megyei listán bejutott gyöngyösi képviselője elhagyta az üléstermet Komenczi Bertalan interpellációja alatt. Zárójelünk lezárva.

Azt hiszem, mindannyian szeretnénk már elfelejteni ezt az egészet. Szeretnénk, ha a Mátrában füvek és fák nőnének, ugyanis a Mátrát erre találták ki. ERRE egészen kiválóan alkalmas. Szeretnénk továbbá, ha a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára elsősorban környezetvédelmi, nem pedig gazdasági szempontokat tartana szem előtt hasonló helyzetekben. Meg még annyi mindent szeretnénk, aminek se vége, se hossza. Legyen most ennyi elég.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon