Skip to main content

Squash

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Újabb fordulat Dabas-Sáriban


Dabas-Sáriban felborult a csalóka konszenzus. Az önkormányzat november 25-én módosította az iskolaépületet megosztó szeptember 23-i határozatát, és két tantermet átadott a katolikus iskolának.

A hatvanas években épült, majd később bővített kétszintes, U alakú iskolaépület nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy falain belül két önálló iskola működjön. A két intézmény különállását térbeli elkülönüléssel is szimbolizálni kívánja, ám a tornaterem, az ebédlő, a nyelvi labor, a tanári és igazgatói szobák leválasztása, felosztása vagy közös használata mindkét fél számára képtelen helyzetet eredményez. Az épületen belüli huzavona a változatlan intenzitású „iskolaháború” leképeződése csupán.

Társbérlet

Szeptember végén a szülők többségének akaratával addig szembeszegülő önkormányzat visszakozott: az épületet létszámarányosan, illetve szakmai szempontok figyelembevételével megosztották a Dabas-Sári 1. számú általános iskola és a Szent János Katolikus Iskola között. A kompromisszumos megoldás tíz tantermet juttatott a világnézetileg semleges önkormányzati iskolába beiratkozott 225 diáknak, az egyházi iskolába járó 90 gyerek az épület túloldali szárnyában lévő hat tantermében kezdhette el megkésett tanulmányait. Pásztor Győző kanonok és Kilincsányi Tamás, az egyházi iskola igazgatója azonnal tiltakozott az épületmegosztás ellen. Álláspontjuk szerint az iskolát nem létszámarányosan, hanem a tanulócsoportok számát figyelembe véve kell megosztani. Az egyházi iskola nyolcosztályos, tehát csak abban az esetben láthatja el feladatát, ha legalább nyolc tanteremmel rendelkezik, függetlenül a jelenlegi tanulói létszámtól.

Az önkormányzati iskolában 32-34 fős osztályok zsúfolódnak a tantermekben. A magas létszámú tanulócsoportokat a szlovákórákon, illetve a nyolcadikos magyar- és matematikaórákon mindenképpen meg keli bontani, így a szűk folyosókon, a tanáriban, a nyelvi laborban és az ebédlőben is tanítanak. Az egyházi iskolában a 10-12 fős tanulócsoportok közül november végéig kettő szorult a folyosóra; az önkormányzatiban irodahelyiségek híján a folyosókon kíséreltek meg „tanári szobát” kialakítani. Nagy Ferenc, az önkormányzati iskola igazgatója szerint a másik oldalon mozgatható falakkal kettéoszthatnák a tantermeket. Kilincsányi Tamás ezt képtelenségnek tartja, viszont rámutat arra, hogy a szomszédban nagyobb és mindenekelőtt kabinetszerű, tehát térképekkel, demonstrációs eszközökkel felszerelt termek maradtak.

Az épületmegosztás módosítása szeptember óta várható volt, az egyház nem titkolta, hogy az egész helyzetet átmenetinek tartja. Az igazi cél változatlanul az, hogy felszámolják a világnézetileg semleges iskolát Sáriban.

Falak

Az elmúlt hónapokban az önkormányzat a pénzügyi és a városfejlesztési bizottság kivételével valamennyi bizottságát megszüntette. Fölöslegesnek ítélték a korábban Nagy Ferenc által vezetett oktatási bizottság munkáját (a városban három általános iskola és egy középiskola van), ügyrendi bizottság hiányában a polgármester állítja össze a testületi ülések napirendjét. A város első embere immár a képviseleti demokrácia és a törvényesség látszatát sem kívánja fenntartani.

Senkinek nincsenek pontos ismeretei a két sári iskola szeptember és december közötti költségvetéséről; Nagy Ferencet csak arról tájékoztatták, hogy a kérdéses időszakban minden kifizetést engedélyeztetnie kell a polgármesterrel. A jövő évi adatokról azonban már előzetesen tájékoztatták az érintetteket. Nagy Ferenc úgy értesült, hogy az önkormányzat saját fenntartású iskolájában a fejkvótát 78 ezer forintra, az egyházi iskolában 250 ezer forintra tervezi kiegészíteni.

A szülőket a hittanoktatás egyházi bojkottja érinti a legérzékenyebben. Nagy Ferenc szóban és írásban arról tájékoztatta Pásztor Győző kanonokot, hogy az önkormányzati iskolában 173 tanuló szülei kérték gyermekük beíratását hittanórára. Győző atya, akinek feladata lenne az iskolai hittanoktatás megszervezése, azt válaszolta, hogy az igazgató közlését nem tekinti hivatalosnak, mivel az igazgatót sem tekinti igazgatónak. Nagy Ferenc a váci püspökhöz fordult, konkrét segítséget azonban nem kapott. Nyilvánvaló, hogy a bojkottról a legmagasabb helyen döntöttek.

A testület november 25-én határozott a két tanterem átadásáról. A telt házról ezúttal az önkormányzat gondoskodott, autóbuszokkal szállították a dabasi városházára az egyházi iskola mellett tüntető szülőket. Az önkormányzati iskola tanulóinak felháborodott szüleit nem volt könnyű másnap lecsillapítania Nagy Ferenc igazgatónak. A két tantermet mindazonáltal pénteken fegyelmezetten kiürítették. Hétfőn az „egyházi oldalon” szekrényekből barikádot emeltek, majd két nap múlva elfalazták a földszinti és az emeleti folyosót. Érvelésük szerint erre azért volt szükség, hogy az így nyert folyosószakaszon szükségtanárit alakíthassanak ki.

Nagy Ferenc igazgató a köztársasági megbízotthoz fordult, a szülők már korábban megtámadták az önkormányzat és az egyház között június 30-án aláírt szerződést. A kiújult Dabas-Sári „iskolaháború” mostani szakaszát az jellemzi, hogy az önkormányzatiság kínálta fórumok hatékonyságában már senki sem bízik.

A képviselő-testület nem csupán a polgármester és a kanonok érdekszövetsége miatt bizonyult képtelennek az általa kirobbantott válság megoldására. Az infrastrukturális beruházásokban érdekelt képviselőkkel szemben az oktatási lobby kezdettől gyenge volt. A gyóni és a sári képviselők tudomásul vették, hogy a két szélső település fejlesztésének az az ára, hogy lojálisak a polgármesterhez – és ezáltal óhatatlanul elszigetelődnek választókörzetüktől. Az oktatási bizottság megszüntetésével pedig a testület végképp elveszítette annak a lehetőségét, hogy a konfliktust a képviseleti demokrácia keretei között próbálja meg kezelni.

90 gyerek a fal egyik oldalán, 225 gyerek a fal másik oldalán most már biztosan tudja, hogy nem csak rosszat álmodik.




























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon