Skip to main content

Talált tárgy

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Budapest XXIII. ker. Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
1277 Budapest, Manó tér 1.

Emlékeztető

Készült: 1992. április 16-án 17 órakor a XXIII. kerületi Polgármesteri Hivatal II. 201. sz. hivatali helyiségében.

Tárgy: A Glob Biliárd Center (Bp. XXIII., Boldizsár u. 1–3.) működésével kapcsolatban felmerült lakossági panaszok, észrevételek megbeszélése.

Jelen vannak: jelenléti ív szerint

Harsányi Péter főelőadó megnyitja a tárgyalást, köszönti a résztvevőket.

Pálca Imre: önkormányzati képviselő

A résztvevők hozzájárulnak a tárgyalás hangfelvételéhez. Ismerteti a Biliárd Centerrel kapcsolatban a lakók által írt panaszlevél tartalmát. Ezt követően átadja a szót az érdekelteknek.

Kovács Istvánné Bp. XXIII., Boldizsár u. 1. I/3. lakó:

Javaslatot tesz, hogy ne a Boldizsár utcában parkoljanak a gépkocsik, melyek ajtócsapkodása, motorberregése zavarja a lakókat, hanem a Fejedelem úton lévő nagy területű gépkocsiparkolót használják a Biliárd Club vendégei is.

Pálca Imre:

A kérést támogatja, csak a megvalósítás lehetőségére kér javaslatot.

Cinkevári János r. fhdgy. XXIII. ker. Rendőrkapitányság közl. ea.:

A biliárdtermet működtető kft. a terem belső rendjéért felelős, azonban a távozó vendégek hangoskodásáért, esetleg garázda magatartásáért okozatilag felelőssé lehet tenni, de egyértelműen nem.

A „megállni tilos” tábla kihelyezését a jelenlegi közlekedési kultúrát figyelembe véve nem tartja megoldásnak, mivel a táblát nemcsak kihelyezni, hanem a tiltásnak érvényt is kell szerezni, ígéretet tesz, hogy az éjszakai órákban a létszámhiány ellenére is fokozottabban ellenőrzik a Boldizsár forgalmát, a közterületen tartózkodó személyeket. Harsányi Péter:

A Biliárd Center tulajdonosával történt korábbi beszélgetésre hivatkozva, tájékoztatja a résztvevőket, hogy amennyiben a jogszabályok ezt lehetővé teszik, a kft. este 22–06 óráig hivatásos rendőrt alkalmazna másodállásban vagy mellékfoglalkozásban a Boldizsár utca rendjének biztosítására.

Potykay Tamás Biliárd Center tulajdonos:

Megerősíti ezt a szándékot, melyet továbbra is célravezető megoldásnak tart.

Cinkevári János:

Javaslatot tesz, hogy műszaki felmérés alapján vizsgálják meg annak lehetőségét, miszerint a klub bejáratát áthelyeznék az Árpád fejedelem út felőli oldalra. Amennyiben ez nem lehetséges, javasolja, hogy közterület-foglalási engedély birtokában az úttestre csavarható parkolóbilincseket helyezzen el a kft. Így 22 óra után csak a ház lakói parkolhatnának a Boldizsár utcában. Ennek biztosítására a kft. portást alkalmaz, aki ezt a feladatot is ellátná. A javaslatot valamennyi résztvevő támogatja, azokkal egyetért.

Körző László, Boldizsár u. 3. lakó:

A bejárat áthelyezését javasolja, mint építészmérnök felajánlja, hogy részt vesz a műszaki felmérésben. Kéri, hogy annak ellenére a rendőr is legyen jelen éjszakánként, és bírságolja a rendbontókat.

Pálca Imre:

Kéri, hogy a klubhelyiségben tájékoztató táblákat is helyezzenek el, kérve a vendégeket, hogy a Fejedelem úti parkolót használják csak.

E táblák kihelyezését a kft. tulajdonosa vállalja, és a képviselő urat kéri ennek ellenőrzésére is. ígéretet tesz, hogy kezdeményezi a bejárat áthelyezésének műszaki felmérését.

Potykay Tamás tulajdonos:

Minden megoldást támogat, amely a lakók éjszakai nyugalmát biztosíthatja. A bejárat áthelyezését nem látja megvalósíthatónak, ha túl nagy anyagi beruházással járna. Megállni tilos tábla kihelyezését az ottlakók érdekében nem tartja jónak, mivel a lakók parkolása is tiltva lenne. Vállalja a portás alkalmazását.

Pálca Imre:

Nyomatékosan kéri a teremben a tájékoztató táblák kihelyezését (vendég figyelmének felhívása a Fejedelem úti parkoló használatára).

Körző László:

Megegyezik Potykay Tamás tulajdonossal a műszaki bejárás időpontjáról (1992. április 24., 10 óra)

Pálca Imre: A javaslatok sorrendjét az alábbiakban rangsorolja:

1. Bejárat áthelyezése.
2. Rendőr és portás biztosítása éjszakánként.
3. Parkolóbilincs kihelyezése.
4. Figyelemfelhívás a vendégek részére, tájékoztató táblák kihelyezésével.

A műszaki felmérés eredménye után ismételt érdekegyeztetést javasol. Dr. Molnár Lajos, Boldizsár u. 3. I. 1. alatti lakos a tárgyalás kezdetén Pálca Imre képviselőt több alkalommal szóban megsértette, ezért Pálca Imre felszólította Molnár urat, hogy vagy távozik a tárgyalásról, vagy pedig Pálca Imre nem hajlandó tovább hallgatni a személyes sértegetést, és elhagyja a helyiséget. Molnár úr a felszólításra távozott a jelenléti ív 1 példányával.

Harsányi Péter: Megköszöni a részvételt, és bezárja a tárgyalást.

Az emlékeztető 1–1 példányát a résztvevők Körző László közvetítésével megkapják, csatolva a jelenléti ív 1 példányát is. Az emlékeztetőt összeállította: Harsányi Péter főelőadó.

K. m. f.















































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon