Skip to main content

Tandori Bécsben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Schönlaterngasse, magyarán Széplaterna utca, Bécs egyik, ha nem a legszebb utcája. Ebben van az Alte Schmiede, a régi kovácsműhely (a berendezés most is látható), ma literarisches Quartier, irodalmi szállás, kvártély, ahol a város legérdekesebb irodalmi felolvasásai vannak. Január 17-én Tandori Dezső.

A dolog a lehető legegyszerűbben zajlott, hacsak azt a meglepetést nem számítjuk, amiben a Collegium Hungaricum segítségével Kovács Ákos, a kitűnő etnográfus részesítette a közönséget és – a költőt. Összegyűjtötte és kifuvarozta Tandori minden könyvét! Jól értsük, a versesköteteket, a prózaköteteket, a tanulmányköteteket, a krimiket, a versfordításokat, a prózafordításokat, az értekező prózafordításokat, a lektűrfordításokat, 220, azaz kettőszázhúsz kötetet. Az osztrák közönség ott láthatta Karl Kraust, Musilt, Doderert, Bernhardot. Hihetetlen teljesítmény, valószerűtlen látvány.

Az Alte Schmiede irodalmi vezetője, Kurt Neumann bemutatta Tandorit, és fölolvasta néhány versét. A költő eközben – mit mondjak – az utóbbi években megszeretett versenyparipáihoz hasonlóan dobrokolt, táguló orrcimpákkal várta, hogy nekivághat, fülére húzott sísapkájában. S aztán végre megkapta az indulási jelet. Nehéz leírni, hogy mi történt ezután; ugyanis semmi különös – részei szerint. A költő mesélt, verset olvasott, írásvetítőn bemutatta mostanában rajzolt zászlós „síremlékeit”, amelyeket az írott t és d betűből variál, magyar szóvicceivel egyenrangú német szóvicceket talált ki és mondott el, egy még németre le nem fordított versét maga fordította le magyarázatokkal. Ez utóbbi pedig a Húzott felhők, három ló című volt (ahol „3 ló, apjuk Munkamániás” lohol, miközben a költő összehasonlítja az ügetőkertet és a temetőkertet, a Montmorency és az Óbudai temetőt, leül két padra stb.), maga is olyan, mint az este: látszólagos egyszerűségében rendkívül bonyolult.

A teljesítmény nemcsak a költőé, a grafikusé, az aforistáé volt, hanem az előadóművészé is, akit a magyar közönség ismerhet a Kamrából. A meglepetés, hogy Tandori e képességét tökéletesen át tudja vinni egy másik nyelvterületre, és magával tudta ragadni és le tudta nyűgözni az osztrák közönséget. „Átjött”, hogy nagy költő áll előttük, s mivel ezt minimális eszközökkel érte el (például minimalista rajzokkal), a modern művész nagyon is tradicionális érzést keltett, azt, hogy numen adest, azt, hogy a művészi jelentőség isteni adomány. A mulatságosat és a melankolikusát úgy vegyítette, hogy miközben remekül mulattunk, és gyakran dőltünk a kacagástól, nem is tudtuk, mitől lettünk olyan szomorúak.








Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon