Skip to main content

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

(Maróti László Ferenc)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Beszélő 1990. szeptember 22-i számában megjelent, Révész Sándor által írt Tisztán látó szemek éjszakája című cikk vastagon szedett bevezetőjének 2. bekezdésében a szerző azt írja: „Maróti megígérte: ha az MDF győz, a VIII. kerületben NEM LESZ LAKBÉREMELÉS.” Tekintve, hogy én ilyen kijelentést nem tettem (s így ennek ellenkezőjét senki sem tudja bizonyítani), kérem, tegye közzé a lap legközelebbi számában az alábbi nyilatkozatomat:

NYILATKOZAT

Maróti László Ferenc, a józsefvárosi MDF elnöke kijelentem, hogy 1990. szeptember 16-án az Orczy-kertben (Asztalos János Ifjúsági Park) tartott MDF-fórumon nem ígértem meg, hogy MDF-győzelem esetén nem lesz lakbéremelés.






Megjelent: Beszélő hetilap, 39. szám, Évfolyam 2, Szám 45


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon