Skip to main content

Tisztelt Szerkesztőség!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Erdélyből vagyok itt átutazóban. Csak sebtében írok a Nyugati pályaudvarról. Kérem, tudjuk – annyi hír eljutott hozzánk –, hogy a pártállam lebontásáért folytatott harcban mit tett ifj. Rajk László, Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc, Nagy Jenő, Solt Ottilia és a többi szamizdat-kiadó, de az MDF-vezetők régebbi harcáról – Antall József, Für Lajos, Alexa stb. – úgyszólván semmit sem tudunk. Illetve annyit, hogy ők biztos főigazgatói, egyetemi tanári stb. állásokban voltak, s csak miután Pozsgay államminiszter lakitelki fellépése legalizálta őket, színre léphettek. Más kérdés, hogy ma nagy garral hátat fordítanak azoknak is, akiknek hálával tartoznának. Folyik a nagy brusztolás a pozíció újraelosztásáért?

Attól viszont óvnánk az SZDSZ-t, hogy az úgynevezett „nagykoalíció”-ban szerezhető stallumokért feladja jövőbeni erős parlamenti-ellenzéki pozícióit.

1990. március 30.

Hazafias tisztelettel:








Hivatkozott cikkek

Megjelent: Beszélő hetilap, 13. szám, Évfolyam 2, Szám 14


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon