Skip to main content

Tizenöt éve Zugló

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


I.
Tizenöt éve Zugló az ígéret.
Ha téli álmait jövőre váltja
Pest mályvarózsa-illatú Budája,
Talán a zöld remények is beérnek,
Melyekkel áltatott a változás…
Ezerkilencszáznyolcvannyolc örökre
Ráírta képét arcra, útra, rögre,
Azóta tart a bénító varázs.

II.
Mi vonz ide, az épített ugarra?
A mokka-cukrászdák szomorúbarna
Lambériái mellé, megpihenni?
Idő, mely önmagát újrateremti.
Zugló fösvény, csak története van,
De patinája – nézz csak körbe – semmi;
A működés emléke éppen ennyi,
S az óra állni látszik untalan.

III.
…Rövidzárlattól béna utca és nép!
Nem volt kenyér napján a népharagnak.
De minden káosz alján ott az épség…
Úgymond: „Tetszettek volna forradalmat
Csinálni!” És ők majdnem… Nincs tovább.
Lélegzetvisszafojtva nézni széjjel
Boldogság volt, Pest megtelt oxigénnel,
S taxikból állt a tetszetős blokád.

IV.
Retrográd városában szombat este
Minden puha és ellenállhatatlan:
Kasszánál állnak sorba nagy csapatban
A dolgozók, pöttyös szoknyákra lesve.
Az égbolt helyén az álmennyezet
És rajta búgó neoncső az ékkő;
Beáll a füst, s a magyarul beszélő
Szovjet film egyre csak pereg, pereg.

V.
Retrográd városában egy vasárnap
Lekvárosabb, omlósabb, mint az isler.
Itt kétjegyű számon kívül nem ismer
Más összeget a bőrkötényes árlap,
S az óra áll a polcon, úgy lehet:
Tehetünk róla, hogyha zárlatos lett?...
Ha táncra késztet majd a másnapos kedv,
Forgatunk régi bakeliteket.

VI.
Járva e lompos és lassú vidéket,
A Bosnyák térig sétálunk egészen:
Úgy csordogál a délutáni élet,
Mint nénikéink kávégépe régen.
Porhó lepi a Thököly utat.
Ígéri minden új palota-portál:
Az ember feljő, lesz belőle polgár,
És asztalfőre téve jól mutat.

VII.
E tér a dudvával benőtt sínekkel
Szakasztott, mint a módjával borotvált
Szeméremdomb: tüzes kedvében itt járt
A 44-es villamos. Hideg hely,
  Mióta csöngetés se hallatik.
A körkörös romok közt: földkerekség.
A pályát, mint a cérnát, föltekerték
Egy roppant gombolyagra valakik.

VIII.
Zugló a holtidő, a lombhullás és
A gyöngyvirág közötti senki földje.
Hófúvásban a túloldalra átérsz,
S ott áll az emberarcú kerti törpe,
Ki mindezen csak vigyorogni bír:
Az Újév… Mint elődje, oly hibátlan,
Mozdulataiban bumfordi báj van;
A bőre, mint a gyűrött szűzpapír.

IX.
A 80-asok Pestje volt a hógömb,
Melyben a köztársaság tükröződött:
Szilvesztert ígért és jókedvet őrzött
Néhány sóváran körbejárt lakótömb;
Ki terveket szőtt – ifjú Rastignac –
Füttyszóra várt, aztán pörögni készen
Alámerült a fűszagú Citében,
És gyermekként örült a partinak.


























































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon