Skip to main content

Ültess fát utódaidnak!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Önkormányzatok figyelmébe


A fa enyhet hoz a Földnek. Szén-dioxidot köt meg, s mérsékli a globális felmelegedést. Most kell fát ültetni, hogy húsz év múlva is levegőt kapjunk.

A Global ReLeaf elnevezésű faültetési akciót az Amerikai Erdészeti Egyesület (AFA) kezdte az USA-ban, és nemzetközi programmá lett – mondja Gadó György Pál, a Független Ökológiai Központ munkatársa. Szerződést kötöttek az AFA-val, az amerikaiak nemcsak szakmai segítséget adnak, hanem segítenek a pénzforrások felkutatásában is.

Budapesten is bőven van tennivaló. 1975-ben készült el a főváros és a környéke zöldövezeti programterve. Eszerint összesen 12 619 hektár erdővel gyarapodott volna a város és környéke. Külső és belső erdőgyűrű és az őket összekötő sugaras szerkezetű erdősávok javítanák a sűrűn beépített belső városrészek átszellőzését. A terv nem vált valóra – 1984-ig összesen 2057 hektár erdőt telepítettek. 1985-ben felülvizsgálták ezt a zöldövezeti programtervet. Az eredeti koncepciót nem adták ugyan fel, de először a város környéki erdősítést tervezték, mondván, hogy ebbe a téeszek könnyebben beleegyeznek. Ám azok nem akarnak az új erdőkkel foglalkozni. Azonkívül mindmáig érvényben vannak azok a lehetetlen jogszabályok, melyek Budapest területén büntetésre ítélik azt, aki mezőgazdasági területen erdőt telepít.

Aki fát ültet, az a következő nemzedékre gondol. Az „Ültess fát utódaidnak!” mozgalom az új önkormányzatokra és a lakosokra épít. A hároméves program során a Független Ökológiai Központ (Bp., Miklós tér 1. 1035) fafajta-megválasztási és -ültetési útmutatókkal segít. Annyi pénzük nem lesz, hogy minden érdeklődőt ellássanak facsemetével, de talán akadnak támogatók, akik segítik munkájukat.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon