Skip to main content

Vizsgálati fejlemények

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Immár 16 személlyel szemben folyik az eljárás a Farkas Györgyék háza elleni támadás miatt. Mind a 16-an rendes hétköznapi életüket élik. Időközben a megyei bíróság azt a két személyt is szabadlábra helyezte, akiknek az előzetes letartóztatását az első fok még jónak látta. Misi László, a Heves Megyei Főügyészség illetékes ügyésze mintegy véletlenül szerzett tudomást arról, hogy november 4-én, pénteken ugyancsak Gyöngyösön történt másik skinheadakció miatt is folyik rendőrségi nyomozás, és a november 4-i ügy gyanúsítottjai közül heten azonosak a nagy port felvert november 11-i támadás feltételezett résztvevőivel. (A helyszín november 4-én a gyöngyösi lengyel piac környéke, a sértett cigány család fejét Farkas Józsefnek hívják. „Csak" kilencen tartózkodtak a lakásban, ahová „meghaltok cigányok!” kiáltások közepette kőzápor és egy benzines palack repült.) A Farkas Györgyék elleni merénylet rekonstrukciója most már, ahogy az idő telik, és a gyanúsítottak mind egy szálig szabadlábon állnak a vizsgálók rendelkezésére, kissé nehézkes, de annyi biztos, hogy a támadók a tévé kiszűrődő fénye miatt tisztában lehettek vele, hogy a lakásban tartózkodnak. Az egyik gyanúsított azt vallotta, hogy a társaság további támadásokra is készült abban az esetben, ha a Farkasék elleni akció sikeresnek bizonyul.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon