Skip to main content

Zárás előtti pánik

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A kormány egy elkerülhetetlen lépést tett meg a benzináremeléssel, csak éppen a kelleténél később. Még szeptember elején, a helyhatósági választások előtt kellett volna megtennie. Akkor fele akkora drágítás is elegendő lett volna az újból kibillent költségvetési egyenleg helyreállításához – állítja Soós Károly Attila SZDSZ-képviselő, a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának elnöke.

Természetesen a kormány óvakodott attól, hogy abban a kényes időpontban bármilyen népszerűtlen intézkedést tegyen. A késlekedés miatt azonban fogyott az az idő is, amely alatt gondoskodhatott volna mintegy 10 milliárd forintnyi többletbevételről. Közel ekkora hiány keletkezett ugyanis terven felül a büdzsé nyári szanálása óta. Az újbóli többlethiány oka egyrészt a kieső majd másfél millió tonna szovjet kőolajimport miatt elmaradó mintegy hat-nyolcmilliárd forintnyi különbözeti termelői forgalmi adó (KÜTEFA)-bevétel és a szeptemberi „jótékonykodás”. Ez utóbbinál az előirányzotthoz képest mintegy hárommilliárd forinttal többet folyósítottak különféle költségvetési intézményeknek, szervezeteknek.

Világos, hogy most, amikor alig két hónap maradt évzárásig és az IMF-nek megígért tízmilliárd forintnyi deficit betartásáig, más lehetősége nem is maradt a pénzügyi kormányzatnak, minthogy itt szedjen be annyit, amennyit csak tud. Bármiféle egyéb intézkedés jóval bizonytalanabb bevételt hozott volna, s azt is jóval később. Egy kiút mégis kínálkozott volna: kisebb mértékű áremelés, és ezzel együtt elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal, hogy a deficit mégis pár milliárddal több lesz.

A mostani áremelésnél sántít az úgynevezett költségcentrum körüli érvelés is – hangsúlyozta Soós Károly Attila. Egyrészt az olaj ára rendkívül ingadozik, néhány hete még hordónként 25 dollár volt, a napokban pedig a duplájára szökött fel. Könnyen lehet, hogy néhány nap múlva újra lezuhan. Az valószínűtlen, hogy ezt a hektikus ármozgást egy az egyben követi majd a hazai benzinár. A kormány is kiválasztott egy átlagos árat, amelyen jövő évi számításai, a költségvetési és a kereskedelmi mérleg egyenlegére vonatkozó kalkulációi alapulnak. (Ennek az árnak a meghatározása nem egyszerű, hiszen egydolláros árkülönbözetnek már 70 millió dolláros vonzata van a kereskedelmi mérlegben.) Csakhogy ez a bázis 25 dolláros hordónkénti beszerzési ár lett, és nem 29 dollár, amivel a mostani benzinárat számolták ki. Csak nem állt volna elő a vezetés egy idő után jelentősebb árcsökkentéssel?

U. i.: Kérdésünk: a megegyezés után vajon honnan pótolják a hiányzó milliárdokat? Esetleg mégis az IMF meggyőzésével próbálkoznak?










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon