Skip to main content

Jogvédelem


A rendőr igazoltathatja, megmotozhatja, kihallgathatja, előállíthatja a járókelőt – intézkedését nem kell megindokolnia.

A rendőr megverheti a járókelőt – a feljelentés sorsáról rendőr ügyész dönt, az ügyben keletkezett iratokat államtitokként kezelik, az állampolgár nem kaphatja meg őket.

A rendőrség rendőri felügyelet alá helyezheti az állampolgárt, kényszerlakhelyet jelölhet ki a számára – a határozat ellen csak magasabb rendőri szervhez lehet fellebbezni.

A rendőrség hatvan napig tartó elzárással büntetheti a szabálysértőt – rendes bírósághoz az állampolgár







A szovjet katona szolgálati kötelessége…


1979-ben a veszprémi kis falu főutcáján a hazafelé tartó B. Pál, 25 éves fűtésszerelőta kocsmából kitántorgó két részeg szovjet katona egyike kb. 10 méter távolságtól pisztollyal mellbe lőtte.

A szovjet katona és a magyar fűtésszerelő előzőleg nem ismerték egymást, és a lövést nem előzte meg közöttük semmiféle incidens. A katona sportpisztollyal lőtt. Ez a fegyver nincs rendszeresítve a Szovjet Hadseregben; a katona a kocsmában akarta értékesíteni, de nem akadt rá vevő.

B.






„A gépjárművezetőnek, mint a Magyar Népköztársaság állampolgárának alapvető kötelessége – mind belföldön, mint külföldön – állami, politikai, társadalmi és gazdasági rendünk védelme.

A gépjárművezető szeresse hazáját, állampolgári kötelezettségének hiánytalanul tegyen eleget. A szocialista munkaerkölcs szerint éljen, tartsa be... stb. stb.)”

(Hungarocamion Gépjárművezetők Szolgálati Szabályzata IV. fejezet, 8.1.). A Hungarocamion fuvarozási vezérigazgató-helyettese 1988.





E Sorok Írója (továbbiakban S. I.) határőrséggel kapcsolatos tapasztalatai gazdagodtak az utóbbi időben. Persze emlékszik még olyan esetekre, mint amikor boldog diákkorában hátizsákjával nekivágott a Nyugatnak, hogy 30 nap alatt fölfedezze, mi is van a Vasfüggöny mögött. Hátizsákját Hegyeshalomnál mohón fölforgatták, sőt annak csöveibe [csővázába] is belekukkantottak. S. I. ezt akkor természetesnek tartotta, feltehetőleg deviánsan hosszú haja és kopottas farmerja miatt.


Kristály Gyula, az ózdi vasmunkás, aki már 1987-ben röpcédulákon hirdette, hogy a Kádár–Lázár-féle politika csődbe viszi az országot, levelet kapott az Igazságügyi Minisztériumtól. Tudatják vele, hogy az Elnöki Tanács kegyelemből mentesítette a büntetett előéletéhez fűződő hátrányok alól.

Ilyen kurtán-furcsán. Szó sincs rehabilitációról, annak az elismeréséről, hogy Kristály Gyulának igaza volt.



„Éneklő rendőrök        
szívében,
Vadvirágokért               
éneklő
rendőrök szívében”

A szocializmus és különösen az ún. létező szocializmus definíciója körül, napjainkban, teljes a tanácstalanság. Már a kommunista főideológusok sem tudják megmondani, mit is jelent valójában ez a szó. De találó a vicc: a „szocialista” – fosztóképző.






 
A rendőri brutalitásokról


A közelmúltban nyilvánosságra került néhány eset a rendőri brutalitás mindennapos gyakorlatáról.

A különböző sajtóorgánumokban megnyilatkozó rendőr-funkcionáriusok azt állítják, hogy kivételes, rendhagyó esetekről van szó.

Mi, a Független Jogvédő Szolgálat munkatársai tudjuk, hogy ez nem igaz.





Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon