Skip to main content

Kultúra

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

Mosonyi Aliz: Magyarmesék című kötetéről

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

Borgos Anna – Szilágyi Judit: Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban című kötetéről

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

Jegyzetek a képregényről


Levegőben hasító szuperhősök, vérivó vámpírok, keményöklű, sötét tekintetű magánnyomozók és amorális kedveseik, szellemes macskák és szellemtelen állatkerti patkányok, intellektuális amorózók és pszichoaktív ősemberek: csak néhány szereptípus és karakter a képregény – alig több mint százéves – történetéből. Az Amerikában született médium a XX. század egyik legizgalmasabb tömegkultúra-formáló jelensége.

Avagy: Elderítés és felhárítás


Dalom! Ereggy… mert
te csak egy dal vagy.
Valakié, ki összevissza szól,
zagyvál, igazat sejtet,
megdöbbent, de sose „dalol”.

I. vagyis .dézetek.

(Szerencsés az angol nyelv az „I”-jal. Római I.)

Ottlik Géza:
„Nem ezért jött. Nem ezért tanult meg járni, nem ezért tanult meg beszélni az emberek nyelvén. Kém volt ő közöttük. Idegen hatalom ügynöke. Jók voltak a papírjai. Utazott az Amatijával (hegedű, egy művészről van szó. Szerző) ide-oda.











Microport


Ha eltévedsz, az egyik erdő olyan, mint a másik.

Mikor rájössz, hogy arra sem jó az irány, akkor megállsz a félig már csupasz őszi lombhullatók között, és a hangokra kezdesz figyelni. Csak ezután kiabálhatsz, ha van hozzá bátorságod. De egyelőre semmi, pontosabban ziháló testtel érzékeled a fák szuszogását, mert azok mintha minden egyes elengedett levelük után, valahol a háncs alatt, a fotoszintézis sötétkamrájából kiszabadítanák azokat a néma sóhajokat, amelyek elveszettségedben egyáltalán lehetővé teszik, hogy levegőt vegyél. Nehogy bent akadjon.


Microport


Egy igazán hétköznapi reggelt is érdekessé tehet a munkába igyekvők kimért csöndjének a hallgatása. A zajos utca viszi ezt a méltóságos hallgatást.

Microport


Szerencsés vagy, ha apád forró vérét örökölted, mondta Lia asszony mosolyogva, talán nem is minden kacérság nélkül. Közben a combomra tette a kezét, megszorította gyöngéden kétszer-háromszor, mintha csak egy félig eljátszott hétpróbát gyakorolna, hogy meddig bírom, aztán megint bort töltött a poharamba.

Kint ültünk az őszi fényben, szelíd szeptemberi napsütésben házának hátsó udvarán. A szomszéd felől a mezsgye közelébe ültetett tuják és hamisciprusok zárták el a kilátást, a délutáni árnyék is arról nőtt, de még nem ért el bennünket.



Az első macskanő és a történelem vége

Ez az írás egy sajátos pozícióból, a Macskanő és a queer metszéspontjából kíván beszélni. Nem akarja a film részletes elemzését elvégezni, de be akarja mutatni, mennyiben tekinthető a Macskanő queer-filmnek. Ugyanígy nem kíván a queerről sem átfogóan szólni, csak azokról a problémáiról, amik megjelennek a filmben.


Karinthy Ferenc viszonya a zsidósághoz


Karinthy Ferenc 1993-ban, nem sokkal halála után megjelent Naplóját olvasva feltűnt, hogy írója milyen gyakran használja a zsidó kifejezést. Mintha soha nem mulasztaná el, hogy ezt a tényt megemlítse, ha úgy tudja vagy véli: az általa említett személy kapcsolatba hozható ezzel a népcsoporttal. A tulajdonképpen irreleváns, csak leíró jellegű közlések mellett több olyan megjegyzést is találtam, ami nyomasztóan emlékeztetett a jól ismert antiszemita sablonokra.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon