Skip to main content

Beszélő szamizdat, 2. szám (1982. január), Évfolyam 1, Szám 6

: Impresszum

[Kis János]: A Titanic fedélzetén?

Haraszti Miklós: Nem ütni és nem visszaütni

Pacifista mozgalom a magyar katolikus egyházban

[Szilágyi Sándor]: Zabolátlan szerkesztők

A Mozgó Világ mozgalmas éve

[Hann Endre]: Sikeres összefogás

[Kőszeg Ferenc–Kis János]: Beszélgetés Pákh Tiborral

[Fényi Tibor]: A csehszlovákiai magyar kisebbség történetének kronológiája

Második rész 1965–1981

Auctor [Dalos György]: Mit Enikö durch Buda und Pest

Magyarországi hangulatképek a nyugatnémet sajtóban

Petri György: A legvidámabb barakk mint civilizáció

Haraszti Miklós: A cenzúra esztétikája

–szeg [Kőszeg Ferenc]: „Egy icipicit igazítottak a világon”

A második nyilvánosság az októberi évforduló és a decemberi hatalomátvétel között

Donáth Ferenc - Nagy Imre: Donáth Ferenc levele Molnár Miklóshoz / Nagy Imre levele Donáth Ferenchez

B. G. [Bernard Guetta]: A Lenin Hajógyár utolsó órái

: Felhívás a lengyel nép megsegítésére

Hans H. Hücking: Egyoldalú lefegyverkezést – Kelet-Európában?

Keresztyén[SZJ] békemozgalom az NDK-ban

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon