Pais Dezső, a kiváló konzervatív nyelvész reménytelennek látszó küzdelmet folytatott a budapesti egyetem újdonsült marxistáival, akik Marr szovjet nyelvész elmélete nyomán a nyelv osztálytermészetét kívánták bizonyítani. Marrt egy napon – mint igazától függetlenül annyi más kutatót – letartóztatták. Erről persze az újságok nem adtak hírt, címoldalon közölték viszont Sztálin zseniális nyelvtudományi munkáját, amelyben a nagy vezér mintegy Marr-ral vitázva kijelentette: a nyelv mégsem osztálytermészetű, hiszen minden orosz oroszul beszél, sőt oroszul beszéltek már az osztálytársadalom idején is. Pais Dezső aznap elégedetten lépett be az előadóterembe, végigmérte a marxista strébereket, és pattogó hangon kijelentette: „Sztalin úr engem igazolt!” Sztalin, mondta, rövid magyar a-val, holott Sztálin nevét akkor széles, nyílt á-val illett ejteni, és úgy is kellett írni, miként azt a helyesírási szabályzat külön pontban ki is emelte.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 10 hét
9 év 35 hét
9 év 39 hét
9 év 39 hét
9 év 40 hét
9 év 41 hét
9 év 41 hét
9 év 43 hét
9 év 43 hét
9 év 44 hét