A svasztika egyike a legelterjedtebb és legősibb szimbólumoknak. Megtaláljuk Távol-Kelettől Közép-Amerikáig Mongólián, Indián és Észak-Európán át. De ismerték a kelták, etruszkok és az ókori görögök is. Gazdag és pozitív a jelentéstartalma, számos civilizáció legfőbb jelként használta.
A svasztika hangsúlyosan egy középpont körüli rotációs mozgást jelöl, egy mozdulatlan mag, a megnyilatkozó világ pólusa körüli forgást. Az egyetemes ciklusok ismétlődésének, az energiaáramlatoknak, a Princípium (a legfőbb lény) megnyilvánulásának szimbóluma. Ebben az értelemben tekintették hosszú ideig Krisztus jelének a katakombáktól a középkori Nyugatig, s így lehetett Buddha jele is, mivel a Törvény Kerekét példázta. A svasztika a szabadkőműves szimbólumrendszerben is általánosan használt jelkép, közepe az égi pólust jelképezi, és a négy Gamma körülötte a Nagy Medve csillagképet.
A hindu jelképrendszerben a svasztika olykor egyszerűen a kereket helyettesíti.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 2 hét
10 év 27 hét
10 év 31 hét
10 év 31 hét
10 év 32 hét
10 év 33 hét
10 év 33 hét
10 év 35 hét
10 év 35 hét
10 év 36 hét