Skip to main content

Áldozatok

Vissza a főcikkhez →


Név<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

A gyilkosság módja

Időpontja

1. Fehér Ida (idős, gazdag asszony) és egy ismeretlen férfi, Szabadka

lőfegyver

1993. február 24., szerda

2. Horváth Antal (pénzbehajtó és testőr) Horváth Antalné, Dragutin Kujundzic (Szegeden is ismert nepper, horvát állampolgár), Kecskemét

7,65-ös kaliberű VZ 61-es Skorpió lőfegyver

1993. december 20., vasárnap

3. Némethné Márton Edit (üzletasszony), Orosháza

megfojtották a köntöse övével

1994. január 5., szerda

4. Petric Milan (volt rendőr, szesz- és cigarettakereskedő), Petric Stana, a felesége, Petric Dane, 10 éves fia, Szabadka-Bajmok

Haekler típusú pisztoly

1994. január 23., vasárnap

5. Agatic Josip (üzletember, Szolnokon is van étterme), Agatic Vera, a felesége Szabadka-Palics

Haekler típusú pisztoly

1994. január 23., vasárnap

6. Pejanovic Markó Szabadka-Palics

Haekler típusú pisztoly (?)

 

7. Z. Nagy Bálint (cukrászmester), Z. Nagy Bálintné, Z. Nagy Balázs, 10 éves, a fia, Z. Nagy Dávid, 16 éves, a fia

7,65-os kaliberű VZ 61-es Skorpió lőfegyver

1994. január 23., vasárnap

SZÓBESZÉD ALAPJÁN

 

 

8. Koprovica, jugoszláv állampolgár Szentendre

?

1993 nyara

9. D. A (nepper) Szeged

lőfegyver

1993. augusztus

10. S. Z. (vállalkozó és nepper) Szeged

?

1993. december 5.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon