Skip to main content

Beszélő hetilap, 9. szám, Évfolyam 6, Szám 10

(Kozsa Pál) - Zolnay János: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Petri György:

kőszeg: Eljegyzés

Zolnay János: „Teljes kártalanítás”

A módosított lakástörvény

Révész Sándor: Ébredő kicsodák?

Elmélkedés az MSZP-ről

Zádori Zsolt: Egyház, két ház… négy ház

solt - zádori: A láthatatlan légió – szerdán és vasárnap

Gyilkosságok Dél-Magyarországon

: Áldozatok

: Gyanúsítottak Magyarországon és Szerbiában

Kisbali László: Van képük hozzá

Juhász - Takács - Yehuda Lahav: Nem érv többé, hogy „nem tudtam” / De mi lesz Boszniával? / Ellenségkép nélkül?

Kiss Ilona: A pátriárka alkonya?

[Kiss Ilona]: Harmadik Róma?

[Kiss Ilona]: „Bosszút akarnak állni rajtam”

ENE [Krausz Jenő]: Hol vádlók, hol vádlottak

Heiszler Vilmos: A hamburgi bizonyítványmagyarázók

Szőke Zsuzsa: „Törvényes” felelőtlenség

Régi-új fejlemények Ybl Bank-ügyben

Csutoros Gergely: Lakás(le)építés

Szabó Miklós: Pap János

: Pap János

Szebényi Cecília: Át nem lépve a szabadság kapujának küszöbét

Kertész Imrével beszélget Szebényi Cecília

Bán Zoltán András: Elemi

Tar Sándor: A mi utcánk

1. Vida bácsi

Hajdu István: Fényképek

Szilágyi Andor: K mint Kodaj

(Bori): Vasisten gyermekei

Kováts Albert: A régi fénykép titka

avagy a fotográfozó szerzetes

Kárpáti: Tudom, milyen a madarak élete

Bemutatjuk a Muzsika márciusi számát

– kzs – [Kárpáti Zsuzsa]: Közeledések és távolodások

: Zárójelvers op. 8.

Babarczy Eszter: Tocqueville-ről és Az amerikai demokráciáról

[Kisbali László]: Hivatal és korrupció

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon