Vissza a főcikkhez →

Dr. Kilényi Géza és dr. Schmidt Péter alkotmánybírók különvéleményével egyetértve amellett úgy vélem, hogy az indítvány nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket az alkotmányértelmezési indítvánnyal szemben az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata támaszt (3/1990. (XII. 18.) AB hat. II. rész).

Az indítványban foglaltak részben az Alkotmánybíróságnak a köztársasági elnök kinevezési jogkörével kapcsolatos korábbi határozatai értelmezésére, részben pedig konkrét politikai természetű kérdések megválaszolására irányulnak, végül pedig olyan természetűek, amelyek tekintetében állásfoglalás az alkotmány hallgatása folytán nem, csak az alkotmány kiegészítő jellegű módosításával vezethető le. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (Továbbiakban: ABtv) alapján az indítvány érdemi vizsgálatára ennek megfelelően nincs hatásköre.

Kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési hatásköre a jogintézmény természetéből adódóan – a többi hatásköréhez képest – nem rendelkezik határozott, éles körvonalakkal. Ez a vonás az intézményt visszaélésre is alkalmassá, adott esetben a jogalkotói vagy a politikai felelősségnek az azt terhelőről – alkotmányértelmezés címén – az Alkotmánybíróságra hárítására alkalmassá teszi. Éppen erre tekintettel hangsúlyozta az Alkotmánybíróság már 1990-ben, hogy „…az Alkotmánybíróság… hatáskörét megszorítóan kell értelmezni. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság az ABtv 1. § g pontjában meghatározott jogkörét kiterjesztően értelmezné … Ez … óhatatlanul odavezetne, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalná a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is és – az alkotmányban kialakult államszervezeti elvekkel szöges ellentétben – egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki.” (31/1990. (XII. 18.) AB hat. II. rész). Az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési hatáskörével való indítványozói visszaéléseknek egyedül és kizárólag az Alkotmánybíróság vethet gátat azáltal, hogy kialakult gyakorlatához szigorúan tartja magát, és a hatáskörén túlmutató indítványokat – hatáskörének hiányára tekintettel – visszautasítja.

Megítélésem szerint az Alkotmánybíróság az indítvány érdemi tárgyalásával alkotmányos hatáskörét – egy elvi szinten feltételezett parlamentáris köztársaság modelljét alapul véve – messzemenően túllépte.

• Beszélő