Bécs szempontjából az egységet kell szem előtt tartanunk, ha azt akarjuk, hogy ne essen szét a város. Nem akarjuk, hogy a város 22 vagy 23 kerületre essen szét. Bécsben is gyakran szóvá teszik: egy 800 fős kistelepülésnek mennyivel több joga van, mint egy fővárosi kerületnek. Ellenérvként ilyenkor azt hozzák föl, hogy Bécs pontosan ugyanolyan községe Ausztriának, mint egy 800 fős kistelepülés. Ezt tudomásul kell vennünk, ha a várost mint kialakult szervezeti formát akarjuk tekinteni. Szeretném felhívni a figyelmet az úgynevezett Flórián-effektus veszélyére, amely a bécsi kerületekben gyakran érvényesül. Szent Flórián a tűzoltók védőszentje. Van egy közmondás, mely így szól: kíméld meg a házamat, Szent Flórián, és gyújtsd meg a másét. Ez mai viszonyok között azt jelenti, hogy a kellemetlen feladatokat a másik kerületnek tolják át, ami az egységes városelmélet ellen dolgozik, és ezért keményen harcolunk ellene. Három és fél éves decentralizációs tapasztalattal a hátam mögött mondhatom, hogy a kerületek stratégiája erre a Flórián-elméletre épül. Megpróbálják a kellemetlen, politikailag nem attraktív feladatokat a város központi igazgatóságára áthárítani, hogy a saját költségvetésükben kicsit több mozgási lehetőséget teremtsenek. Például így van ez a közútépítésnél. Megpróbálnak kevesebb mellékutat és több főútvonalat építeni, mivel a főútnál a város központi igazgatóságának is részt kell vennie az építésben.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 13 hét
8 év 38 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét