Ljudmila Sztyefanovna Petrusevszkaja 1938-ban született Moszkvában. A magyar nyelven viszonylag legtöbbet publikált mai orosz írók közé tartozik, ami főként nagy sikerrel játszott Három lány kékben c. darabjának köszönhető (budapesti bemutató: Katona József Színház, 1987); Mesék meséje c. művéből Jurij Norstein készített világhírű animációs filmet (Beszélő, 1994. 27. szám). Legújabb művei közül A keleti szlávok dalai c. novellaciklusának egy részlete a Nagyvilág 1993. 8. számában jelent meg, az Éjidő c. kisregényét (mely a londoni Booker-díj egyik fő esélyes jelöltje volt 1993-ban) az Európa Kiadó készül megjelentetni, de fordítás alatt áll Vadállatmesék c. ciklusa is. 1992-ben nyerte el a legrangosabb (orosz irodalom elismerésére alapított) németországi Puskin-díjat. Műveinek ötkötetes gyűjteménye előkészületben van orosz, német és angol nyelven. Három gyermeke van, férje filmtörténész.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 41 hét
10 év 14 hét
10 év 18 hét
10 év 18 hét
10 év 19 hét
10 év 20 hét
10 év 20 hét
10 év 22 hét
10 év 22 hét
10 év 23 hét