Skip to main content

Szabályzat a tüzérségi illemhelyek használatáról

Vissza a főcikkhez →


1. Az illemhely mindig tisztán tartandó.

2. A WC-csészébe és a piszoárba tilos szemetet, rongyot, csikket, gyufát, sarat, ételmaradékot dobni.

3. Használat során a WC-csészére tilos ráállni; teljes testsúlyunkkal ránehezedve ráülünk, az ülep szorosan rásimul a WC-deszkára, miközben a törzset egyenesen tartjuk. Leüléskor nem a lábra támaszkodunk, azt a padlóról kissé felemelve, a kezeket a térdek mellé helyezve, testsúlyunkat az ülepre összpontosítjuk. Helyes ülés esetén a széklet nem a WC-deszkára, hanem a WC-csésze csövébe hullik. Vizelés során törekedni kell a WC-deszka levizelésének elkerülésére; ennek érdekében a vizelő szervet kézzel meg kell tartani, és azzal a WC-csészébe kell célozni.

4. A piszoár használata: szorosan közel lépni, előredőlni, kissé nekitérdelni, teljes egészében előhúzni, majd kissé lefelé görbíteni a vizelő szervet, az utolsó cseppig kiereszteni a vizeletet. A vizelés befejezése előtt a piszoártól eltávozni, a vizeletet a padlón szétfröcskölni tilos. A fenti módon a piszoár körül a padló szárazon tarthatósága biztosított.

Simakov GH-s tiszt








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon