Skip to main content

Szervezési előírások

Vissza a főcikkhez →


2. cikkely: A kémelhárítás munkatársait két csoportra osztjuk: titkos munkatársakra és bizalmiakra.

3. A titkos munkatárs olyan személy, aki a kémelhárítás munkatársaival konspiratív módon érintkezik, teljesíti a rábízott feladatokat, eltitkolt információkat és szolgáltatásokat nyújt a kémelhárításnak.

4. A kémelhárítás munkájának legfontosabb eszköze a titkos munkatárs. (…)

6. A titkos munkatársakat a következő kategóriákba soroljuk: ügyvivő (rezidens), ügynök (ágens) és titkos lakástulajdonos. (…)

7. Az ügyvivő különleges módon kiválasztott, teljesen megbízható, tapasztalt, szakmailag képzett titkos munkatárs, aki több ügynök munkáját irányítja. (…)

12. Az ügynök olyan titkos munkatárs, aki feladatokat teljesít az államellenes tevékenység megelőzése, felderítése és föltérképezése terén.

13. A kémelhárítás dolgozójának vezetése alatt az ügynök elsősorban a következő feladatokat teljesíti: (…)

d) információkat gyűjt a rejtett ellenséges megnyilvánulásokról és folyamatokról, leleplezi az ilyen megnyilvánulások ösztönzőit, megállapítja szándékaikat és cselekedeteiket, feltérképezi a bomlasztó és ellenséges ideológia behatolási csatornáit, bejut az ellenséges szocialistaellenes és társadalomellenes elemek csoportosulási helyeire. (…)

18. A bizalmiakat (…) a megbízható csehszlovák állampogárok soraiból kell toborozni.

19. A bizalmi (…)

a) olyan információkat szolgáltat, melyek jelzik a külső és belső ellenség szándékait és ellenséges érzületű tetteit. (…)

c) információkat szolgáltat az ellenséges ideológia forrásait, terjedési csatornáit és terjesztését illetően, jelzi a csehszlovák vagy külföldi egyének és csoportok körében tapasztalható negatív folyamatokat és hangulatokat. (…)

27. A titkos munkatársak kiválasztásánál az általános szempontok mellett egyéb különleges szempontokat is figyelembe kell venni. (…)

29. A különleges szempontok közé tartozik az, hogy a jövőbeli titkos munkatárs képes legyen behatolni az (…) emigráns csoportosulásokban. (…)

31. A jövőbeli titkos munkatárs ellenőrzése során megengedett a technikai hírszerző eszközök és módszerek, valamint a közvetlen követés használata is. (…)

36. Titkos munkatársak a következő okokból kifolyólag szervezhetők be:

a) eszmei indíttatásból;
b) előnyök juttatása után;
c) kompromittálás útján.

38. Eszmei indíttatás alatt azt értjük, ha a jövendőbeli titkos munkatárs meg van győződve a külső és belső ellenség elleni harc szükségességéről, és ez a nézete a marxista–leninista világnézetből, szocialista hazafiságból, az imperialista háború iránti ellenszenvből (…) adódik. (…)

40. Kompromittálás (…) Az ilyen módon szerzett titkos munkatárs szabadon döntheti el, hogy mi előnyösebb számára: az együttműködés a kémelhárítással vagy az esetleges bírósági ítélet.

41. (…) Amennyiben a titkos munkatárs egyetért a szerződési aktus elvégzésével, abban az esetben vagy aláírja az előre elkészített nyomtatványt, vagy saját kezűleg írja meg az egyetértő nyilatkozatot. (…) A beszervezett titkos munkatárs fedőnevet választ. (…)

47. A (…) szerződés megkötése után a kémelhárítás dolgozója elvégzi a titkos munkatárs instrukcióját. (…) Egyben megtárgyalja vele a legközelebbi konkrét feladatot, a teljesítés módját és az érintkezés formáit.

49. Az együttműködésről a kémelhárítás dolgozója jegyzőkönyvet készít, melyet annak a parancsnoknak terjeszt elő, aki jóváhagyta a titkos munkatárs beszervezésére kidolgozott tervet. A jegyzőkönyv jóváhagyása után a dolgozó az új titkos munkatárs adatait az előírásoknak megfelelően bevezeti a nyilvántartásba.














































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon