Skip to main content

Takarékos Belügyünk

Vissza a főcikkhez →


– A januárban aláírt szerződés 73 millió 322 ezer forintról szólt, az aláírás Gál Zoltán államtitkáré. Az összeg azóta nem változott. A szavazatszámlálás számítógépes rendszerének kifejlesztésére 1989. július 20-a óta van megállapodásunk a BM-mel, ennek alapján végeztük a szavazatösszesítést a népszavazáskor is. A 73 millióból 14 millió a fejlesztési költség. Ehhez jön hozzá az aznapi – tehát a szavazatszámláláskor keletkező – működtetés költsége: 24 millió forint. Ebben benne vannak a munkadíjak, a készültségi díjak, a távközlési vonalak költségei, útiköltség stb. A többi a rendszer működtetéséhez szükséges hardware-konfigurációk, azaz kiegészítő számítógépegységek költsége, a készülékek azonban az állam tulajdonában maradnak. Ugyancsak állami, pontosabban tanácsi tulajdonban maradnak a rendszerben működő IBM kompatibilis számítógépek. Ezeket 80 millió forintért szerezték be, felerészben a központi, felerészben a tanácsi költségvetés terhére.

A BM természetesen nem a saját erőivel akarta kifejleszteni a maga olcsóbb megoldását. Január közepén tárgyalásokba bocsátkozott az Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalattal (SZÜV), és felkérte a szavazatfeldolgozó rendszer kialakítására. A SZÜV a munkáért ötmilliót kért. Ez az ötmillió volna tehát a 14 milliós fejlesztési költség ellentétele?

A szavazás eredményét összesítő software a mi kalkulációnkban 6,8 millió forint. A többiből fejlesztettük ki a többszörös ellenőrzés rendszerét, amely kiszűri a számolási, illetve az adatbevitel során keletkező hibákat, az adatvédelmi rendszert, a távadatfeldolgozást.

A SZÜV szakértői azt állítják, a BM név szerint Katona Tamás azzal kereste meg őket, hogy az ÁNH nem boldogul a munkával, nincsenek készen, pedig az idő sürget…

A szerződés a rendszertervek átadására nem állapított meg belső határidőt. A kész programot február 28-án mutattuk be, de már február 23-án kilátásba helyezték, 26-án pedig tényként közölték, hogy a szerződést felbontják. Ezt részint azzal indokolták, hogy a tervünk megvalósítása túl drága, részint pedig azzal, hogy a rendszerünk „fekete doboz”, nem láthatnak bele a választás szervezői, a képviselőjelöltek, a pártok. Ehelyett nyílt rendszert akarnak, a jegyzőkönyveket az egyéni választókerületek és a területi választókerületek központjából, összesen tehát 196 helyről telefaxon továbbítják majd a Parlamentbe. A faxokat mindenki láthatja, ellenőrizheti.

Nem vetődött fel, miért ne lehetne a két rendszert párhuzamosan használni?

Nem. Csak annyit mondtak, hogy egyszerűbb és olcsóbb rendszert akarnak. A többit nem kötik az orrunkra.














Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon