– A januárban aláírt szerződés 73 millió 322 ezer forintról szólt, az aláírás Gál Zoltán államtitkáré. Az összeg azóta nem változott. A szavazatszámlálás számítógépes rendszerének kifejlesztésére 1989. július 20-a óta van megállapodásunk a BM-mel, ennek alapján végeztük a szavazatösszesítést a népszavazáskor is. A 73 millióból 14 millió a fejlesztési költség. Ehhez jön hozzá az aznapi – tehát a szavazatszámláláskor keletkező – működtetés költsége: 24 millió forint. Ebben benne vannak a munkadíjak, a készültségi díjak, a távközlési vonalak költségei, útiköltség stb. A többi a rendszer működtetéséhez szükséges hardware-konfigurációk, azaz kiegészítő számítógépegységek költsége, a készülékek azonban az állam tulajdonában maradnak. Ugyancsak állami, pontosabban tanácsi tulajdonban maradnak a rendszerben működő IBM kompatibilis számítógépek. Ezeket 80 millió forintért szerezték be, felerészben a központi, felerészben a tanácsi költségvetés terhére.
– A BM természetesen nem a saját erőivel akarta kifejleszteni a maga olcsóbb megoldását. Január közepén tárgyalásokba bocsátkozott az Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalattal (SZÜV), és felkérte a szavazatfeldolgozó rendszer kialakítására. A SZÜV a munkáért ötmilliót kért. Ez az ötmillió volna tehát a 14 milliós fejlesztési költség ellentétele?
– A szavazás eredményét összesítő software a mi kalkulációnkban 6,8 millió forint. A többiből fejlesztettük ki a többszörös ellenőrzés rendszerét, amely kiszűri a számolási, illetve az adatbevitel során keletkező hibákat, az adatvédelmi rendszert, a távadatfeldolgozást.
– A SZÜV szakértői azt állítják, a BM – név szerint Katona Tamás – azzal kereste meg őket, hogy az ÁNH nem boldogul a munkával, nincsenek készen, pedig az idő sürget…
– A szerződés a rendszertervek átadására nem állapított meg belső határidőt. A kész programot február 28-án mutattuk be, de már február 23-án kilátásba helyezték, 26-án pedig tényként közölték, hogy a szerződést felbontják. Ezt részint azzal indokolták, hogy a tervünk megvalósítása túl drága, részint pedig azzal, hogy a rendszerünk „fekete doboz”, nem láthatnak bele a választás szervezői, a képviselőjelöltek, a pártok. Ehelyett nyílt rendszert akarnak, a jegyzőkönyveket az egyéni választókerületek és a területi választókerületek központjából, összesen tehát 196 helyről telefaxon továbbítják majd a Parlamentbe. A faxokat mindenki láthatja, ellenőrizheti.
– Nem vetődött fel, miért ne lehetne a két rendszert párhuzamosan használni?
– Nem. Csak annyit mondtak, hogy egyszerűbb és olcsóbb rendszert akarnak. A többit nem kötik az orrunkra.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét