2014. november 25.
Egy intézeti vetítésen volt alkalmam megnézni az Ítélet Magyarországon c. dokumentumfilmet, amelynek bemutatója 2014 júniusában volt. Azóta számos külföldi díjat kapott és éltető kritikát – tényleg hihetetlenül jó film a mi hihetetlenül izé országunkról. A mozik műsorán nálunk (ha jól látom) azonban már nem szerepel, tévé sem vetíti (a köztévék meg pláne nem), és mint a rendezőtől, Hajdú Esztertől megtudtuk, a támogatók is külföldiek egyet leszámítva.
2014. november 21.
Budapest 1956-os történelméről könyvtárnyi feldolgozás, emlékirat született, túlnyomórészt a belső kerületekben lezajlott döntő fontosságú eseményekről. Lényegesen kevesebb figyelem irányult a forradalom és szabadságharc története szempontjából kisebb jelentőségű külső kerületekre. A forradalom és szabadságharc soroksári eseményeinek jelen feldolgozása1 hiánypótló, nagyon időszerű vállalkozás, ami remélhetően lendületet ad a nem központi kerületek helytörténete további feltárásának és közzétételének.
2014. november 19.
Egy angol nő – ő mesélte – és barátnője a tengerparton unatkozott két magyar férfi társaságában, akik alig beszélgettek velük, és semmiképpen nem udvaroltak nekik, viszont begázoltak a vízbe, majd pocakjukat kidüllesztve, az egyik belekiáltotta a távolba, hogy „szexuális sivatag!”.
2014. november 10.
Tudom, nem túl illedelmes a nemrég elindult tüntetéssorozat kapcsán rögtön kritikát megfogalmazni – sem nem hasznos, sem nem célravezető, sem nem korrekt a szervezőkkel szemben. Főképp, hogy a múlt keddi, százezres, internetadó-ellenes tüntetésen is részt vettem, oldalról figyeltem, és a vasárnapit is a NAV előtt, a NAV elnöke ellen.
2014. november 10.
Havas Gábornak szeretettel, 70. születésnapjára
Előhang
2014. november 10.
Milyen volt a vasárnapi tüntetés (nov. 9.)? Jó. Sokan voltak. Mások, mint két héttel ezelőtt, az internetadó ellen. Ezúttal alapvetően egy generációval idősebb korosztály jött el, miközben persze fiatalok, egészen fiatalok, és idősek is. Az elégedetlenség, a tiltakozás láthatóan nem korosztály-függő, miközben a különböző generációkat talán más és más kérdések viszik az utcára.
2014. november 6.
„Ez a könyv felér egy seggberúgással.” – a Good Will Hunting egyik jelenetében az egyik szereplő ezekkel a szavakkal ajánlja beszélgetőtársának Az Egyesült Államok népi történelmét.1 (S ne csupán a történeti/fordítói hűség miatt maradjunk most az eredeti kifejezésnél, a „fejbekólintás” ugyanis nem adja vissza híven a szóban forgó könyv/jelenség hatását!) A történethez tartozik, hogy Matt Damon Brooklynban nőtt fel a kötet szerzője, Howard Zinn szomszédjaként.
2014. október 30.
Feltételezem, sokan hallottak-olvastak róla, hogy a Belgrádban megtartott szerb–albán focimeccs megszakadt, miután egy drón behúzott a stadionba, közvetlenül a pálya fölé egy Nagy-Albánia térképet és két albán nemzeti hőst ábrázoló zászlót, majd a pályán tömegverekedés tört ki. A mai napig nem tudjuk, ki(k) a tettes(ek), a szerbek az albánokat vádolják, és vice versa.
2014. október 27.
Október 12-e óta az MSZP vezetői mást sem mondanak, mint hogy ezentúl nyíltan és önazonosan és értékazonosan és megalkuvás nélkül baloldalian fognak politizálni. Azért nem mondanak mást sem, mert mást nem tudnak. Semmit arról, hogy mi is lenne az, amit mondandók volnának nyiltan és önazonosan és megalkuvás nélkül. Tudnák ezt ők, de mégsem tudják. Mert ami önazonos lenne, az egyben önidegen is.
2014. október 21.
A kommunizmus egykori üdvtörténeti narratíváját a posztkommunista korszakban, és különösen (bár nem kizárólag) a jobboldalon felváltotta annak tükörképe, a kommunizmus újbóli kriminalizálása, a kommunista rendszerek összeesküvés-elméleti ábrázolása. A kommunisták egy szorosan össztartó, a nemzeti közösségtől jellemzően idegen, bűnözői mentalitású csoport, amely az idegen megszállók segítségével korlátlan hatalomra tesz szert, amelyet harácsolásra, a nemzet összeroppantására és kifosztására igyekszik használni.
„Az én szívem is tiszta volt
De méreg járta át,
Feledte régi álmait,
A szabadság dalát.”1
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
1 hozzászólás
Friss hozzászólások
5 év 40 hét
8 év 13 hét
8 év 17 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét
8 év 19 hét
8 év 21 hét
8 év 21 hét
8 év 22 hét