Jacek Kuron, Karol Modzelewski: A baloldal legyen megfontolt és romantikus

A baloldal halhatatlan (ez persze azt jelenti, hogy a hozzá képest másodlagos jobboldal sem tűnik el). E halhatatlanság záloga az az ősrégi erkölcsi intuíció, amely minden ember abszolút értékét hirdeti. Baloldalinak lenni annyi, mint a szívünkre hallgatni: kiállni az üldözöttek, megkínzottak, éhezők mellett, olyan világot építeni, ahol emberibb módon lehet élni. Nem az a cél, hogy rosszul járjanak a gazdagok, hanem közösen kell szembenéznünk a kor kihívásaival.

• Tovább

Karsai László: A holokauszt utolsó fejezete

Christian Gerlach – Götz Aly: Az utolsó fejezet. Reálpolitika, ideológia és a magyar zsidók legyilkolása 1944/1945. Ford. Kerényi Gábor. Noran, Bp., 2005, 616 o.

• Tovább

Eörsi László: A II. kerületi Nemzeti Bizottmány

• Tovább

Révész Béla: Állambiztonság és pszichológia

• Tovább

Tischler János: A „győri csata” – 1965

„Nem mindennap van itt előttünk vezető funkcionáriusok összeférhetetlenségi ügye. Maga az a tény, hogy egy kommunistának az ügye a Politikai Bizottság elé kerül, óriási dolog egy ember életében” – jegyezte meg Apró Antal a harmadik napirendi pontra utalva az MSZMP PB 1965. augusztus 31-i ülésén, amelyet a szabadságát töltő Kádár János távollétében Biszku Béla vezetett.

• Tovább

Révész Béla: Dunagate III.

• Tovább

Vámos György: Gyilkosság az Aréna úton

• Tovább

Révész Béla: Dunagate II.

Tanulmányunk előző részében (Beszélő, 2004. december) a Dunagate-botrány előzményeit és lefolyását követtük nyomon a korabeli sajtóban. Ezúttal belső dokumentumok segítségével rekonstruáljuk, hogyan is készült a pártállam és az állambiztonság a várható politikai változásokra 1989 folyamán.

• Tovább

Tischler János: „Varsó hódolatát fejezi ki a hős magyar nemzetnek”

A Lengyelországban 1956 őszén végbement nagy jelentőségű politikai változások – Wladyslaw  Gomulka visszatérése a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkári székébe egy szovjet katonai intervenció fenyegető árnyékában – a tömegtájékoztatás terén is éreztették hatásukat. A lengyel sajtó (beleértve természetesen a rádiót is) néhány hónapra szinte teljesen lerázta magáról a cenzúra intézményét, és rendkívüli szabadságra tett szert, amelyet ki is használt.

• Tovább

Szakolczai Attila: Az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatainak hiteles névsora

A szamizdat-Beszélő 1988/3 (25.) számában jelent meg először nyomtatásban az ’56-ot követő megtorlás során kivégzettek névsora. Ezért úgy véljük, természetes, hogy a tudományos kutatás eredményeképpen megszületett hiteles névsort is ez a lap közölje először.

• Tovább