Skip to main content

Belföld

Solt Ottilia: A valóság ismerete nélkülözhetetlen…

Interjú Gönczöl Katalin ombudsmannal


Az ombudsman jogintézményének megszületése majdnem hat évig tartott. 1989-ben nagy általánosságban bekerült az alkotmányba, aztán az ombudsmanok elvben egyre szaporodtak a különféle sarkalatos törvények megszületése során, az ún. ombudsmantörvény, amely végül is szabályozta, hogy hányféle országgyűlési biztosunk lesz, 1993-ban született meg, ám a személyeket akkor nem sikerült megválasztani. A szavazásnál derült ki, hogy nincs konszenzus az ellenzéki és kormánypártok között, ami a szükséges kétharmados szavazatarányhoz kell.

Solt Ottilia: Ezt nektek!

Séta a szakszervezeti vagyon tájékán


Ütött a szakszervezeti vagyon végleges felosztásának órája. Azért – úgy tűnik – a vagyonviták eltartanak még egy darabig. Az újonnan vagyonhoz jutott konföderációk apródonként szembesülnek a keserű ténnyel, hogy a működésük anyagi alapjait megerősíteni hivatott birtokon nem sok fű terem számukra. Akkor, amikor 1992 őszén a szakszervezeti vagyon felosztásáról megegyeztek az MSZOSZ-szel, ők sokkal erősebbnek, az MSZOSZ meg sokkal gyengébbnek látszott, mint most, amikor a végrehajtásra sor kerül.

Sajó András: Reális méretű, arányos Herkules kerestetik

Egy alkotmányosabb alkotmánybíráskodás felé


Ha a találgatás az érdeklődés jele, úgy az elmúlt hetekben az Alkotmánybíróság határozatai ismét a politikai érdeklődés homlokterébe kerültek. Mi több, a Bokros-csomag (cekker) vizsgálata során a Donáti utca urai az emberek hétköznapjai, filléres gondjai szempontjából is meghatározó állásfoglalásra kényszerültek – egyesek számára meglepő és ezért gyanús, mások szemében dicséretes sietséggel.

A mai alkotmányos rendben tehát az állampolgárokat illető juttatásokról és közterhekről a döntések nem érnek véget a kormányüléssel vagy a parlamenti szavazással.


M. A. [Mink András]: Védett rendőrök


Rituális ellenségek

A rendőrség és a Fradi-szurkolók viszonya hagyományosan, sőt úgyszólván rituálisan rossz. A rossz viszony a történelmi múltba vezet vissza, amikor a Fradi amolyan „ellenzéki” csapat volt a rendszer által hivatalosan támogatott más focicsapatokkal, például a Honvéddal vagy a Dózsával szemben. A Fradi győzelme mindig Dávid győzelme volt a hatalom Góliátjaival szemben. Természetes, hogy nem a tavalyi volt az első konfliktus a rendőrök és a „fradika” hívei között.


Zolnay János: Szirénhangok

Orbán, Giczy és az MSZP „nemzeti szárnya”


„Éhes disznó makkal álmodik”

– foglalta össze röviden lapunknak Szekeres Imre szocialista frakcióelnök Giczy György törekvését a kormánykoalíció megbontására. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a párt országos választmányának hétvégi ülésén az MSZP „nemzeti” politikusait biztatta, hogy álljanak a sarkukra a koalícióval szemben.


F. Havas Gábor: Tákolmány és alkotmány

Az alkotmánybírósági határozatokról


A rendkívül gyors reakcióidő egyfelől dicséretes, mert ha a megsemmisítő és halasztó hatályú határozatokat csak a hatálybalépést követően hirdették volna ki, az mindenféle nemkívánatos bonyodalmakkal járt volna. Másfelől viszont az eddigieknél is élesebben veti fel az Alkotmánybíróság szerepével kapcsolatos problémákat. (Lásd erről Sajó András cikkét a mostani számunkban.) Tény, hogy az Alkotmánybíróság az elmúlt években hozzá benyújtott indítványokat nagyon különbözőképpen kezelte.

Kis János: Gadó


Gadó Györggyel Krassó lakásán találkoztam először, valamikor a nyolcvanas évek közepén. Én akkoriban a Beszélőt szerkesztettem, ő a Demokrata és a Hírmondó táján tűnt fel írásaival. Álnéven, pontosabban álneveken publikált, némelyiket többször is használta (leggyakrabban talán Ravasz Győzőként jegyezte magát), de így is számlálhatatlanul sok volt belőlük.

Gosztonyi Ágnes, Zolnay János: A gyógyítás megelőzése


Leválasztás

Június 8-án Makara Péter, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) megbízott igazgatója értekezletet tartott, ahol bejelentette: szakmai koncepciójába nem fér bele a NEVI négy szatellitintézménye, a Szív Tv-t üzemeltető Szívesház (a felszámolása még májusban, dr. Buda Béla igazgatósága alatt megkezdődött), a természetgyógyász csoport, a Caritas Egyházi Mentálhigiénés Program, illetve a Budai Drogambulanciát és Módszertani Központot működtető Drogmegelőzési Program.


Léthatáron létminimum



  • Tovább

    • Mink: Igazgatóváltás a Baár-Madasban


    Lex Bibó

    1995 áprilisában a Magyarországi Református Egyház meghozta saját közoktatási törvényét. A törvény életbe lépésével az egyházhoz tartozó oktatási intézmények vezetői automatikusan elveszítették mandátumukat. A törvény 58. paragrafusa értelmében református közoktatási intézmény vezetőjévé csak az nevezhető ki, aki legalább nyolcéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Ennek értelmében ifj. Bibó Istvánnak idén nem volt alkalma megpályázni az általa eddig vezetett gimnázium igazgatói posztját.


    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon